Bevezet�s

Dolgozatomban, a teljess�g ig�nye n�lk�l, arra teszek k�s�rletet, hogy bemutassam, hogyan form�l�dik a t�rt�net�r�s k�l�nb�z� korszakaiban a Teleki P�lr�l alkotott k�p. Sz�nes sokoldal� egy�nis�ge, �s szerte�gaz� tev�kenys�ge r�v�n a vizsg�lat t�rgya lehet, hogyan mutatj�k be �t, mint embert, f�ldrajztud�st, cserk�szt, vagy mint politikust, t�bbsz�r�s minisztereln�k�t. Ebben a kis munk�ban, csak arra v�llalkozom, hogy felvillantsak r�la, mint politikusr�l �rt v�lem�nyeket a k�l�nb�z� t�rt�nelmi korszakokban keletkezett forr�sok alapj�n.

Kort�rsak v�leked�se

Teleki P�l hal�la ut�n megjelen� nekrol�gok t�kr�zik a kort�rsak elt�r� meg�t�l�s�t. „…a Magyar Zsid�k Lapj�ban megjelent, amely "nagy �llamf�rfinak" �s a "nemzet egyik kiv�l� nagy fi�nak" nevezte, vagy a N�pszav��, amely az elvi k�l�nbs�gekre val� utal�s mellett "ny�lts�g�t" �s "�szintes�g�t" hangs�lyozta. A legtart�zkod�bb hangot a nyilas Magyars�g �t�tte meg, amely t�bbsz�r is "ellenf�lnek" min�s�tette.”[1]

F�nyes L�szl� az amerikai emigr�ci�ban �l� magyar politikus a New Yorkban megjelen� „Magyar F�rum” c�m� lapban a gyilkoss�g vagy �ngyilkoss�g k�rd�sk�re mellett, Teleki politikai szerep�t boncolja h�rom cikkben.[2] Az �r�s�ban Telekit „fasiszt�nak nevezte – id�zi Tilkovszky L�r�nt - �s b�neir�l besz�lt, amelyek a sokat hangoztatott”�rz�keny lelk�let�t” a magyar nemzet igazi �rdekei ellen�ben s�lyosan terhelt�k. … Teleki sz�m�ra adva volt a sorsd�nt� pillanat, amikor haszn�lhatott volna nemzet�nek: „ha ak�r lemond – de megfelel� indokl�ssal; - m�g ink�bb, ha nem mond le”, hanem ellen�ll�st szervez.” [3]

Matolay G�za �rta meg az elhunyt minisztereln�k „hivatalos” �letrajz�t. Ahogy Ablonczy Bal�zs id�zi: „… reprezentat�v k�tetben �ll�totta az orsz�g el� a nemzeti-kereszt�ny rend�thetetlen n�metbar�t �llamf�rfi k�p�t.”[4]

Bar�th Tibor, aki ekkor Kolozsv�ron egyetemi tan�rk�nt t�rt�nelmet tan�t, a Magyar t�rt�net c�m� munk�j�ban m�ltatja Teleki P�l politik�j�t, amelyet rendk�v�l sikeresnek �t�l. gazdas�gi t�ren.[5] A sikeress�g az orsz�got a felemelked�sig vitte: „G�mb�s Gyula, gr�f Cs�ky Istv�n �s gr�f Teleki P�l voltak ennek a szerencs�s felemelked�snek a vez�rei, benn�k teh�t joggal siratja az eg�sz magyar n�p fajt�nk legszebb vir�gait.”.[6]Kiemeli zsid� k�rd�s „megold�s�ban” bet�lt�tt - Bar�th szerint - pozit�v szerep�t. „A zsid�k�rd�s megold�s�ban f�ir�nyelv�l az �ltal�nos magyar meg�jul�s elve szolg�lt az, hogy „az orsz�g vezet�se olyan kezekben legyen, amelyek orsz�galkot� �s fenntart� gondolatot, eszmevil�got �s �rz�seket l�ny�k eg�sz�b�l k�pviselik” (Teleki P�l)”.[7] Az elhunyt minisztereln�k m�ltat�s�t az �ltala v�rt gy�zelem perspekt�v�j�b�l teszi meg: „Ma m�r k�ts�gtelen, �llap�totta meg a legm�lyebb magyar, a felejthetetlen gr�f Teleki P�l, „hogy bukd�csolva, csapongva, de olyan kiegyenl�t�d�s fel� haladunk, a lelkek olyan meg�rt�st, olyan �j vil�grendet keresnek,, amely visszavezet benn�nket valami szebbhez, fennk�ltebbhez, meg�rt�bb �lethez”[8]

Szekf� Gyula b�r kort�rsa volt Teleki P�lnak m�veiben nem elemzi politikai tev�kenys�g�t. A „Forradalom ut�n” - c�m� r�pirat�ban mind�ssze meg�llap�tja: „Teleki P�l a Jugoszl�v - Magyar �r�k bar�ts�gi szerz�d�smegszeg�se miatt tiltakoz�sul �ngyilkos lett. [9]”

Az 1945 ut�ni t�rt�net�r�s – R�kosi korszak

Ebben az id�szakban a szt�linista l�t�sm�d uralta a t�rt�net�r�st. „1945-ben, Andics Erzs�bet egyik el�ad�s�ban �gy mutatta be a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakot, hogy „Magyarorsz�gon l�nyeg�ben fasizmus volt” huszon�t �ven kereszt�l. Csaknem m�sf�l �vtizedre meghat�rozta ezzel a korszakr�l foly� diskurzust.”- �rja r�la Ablonczy Bal�zs.[10] A Teleki P�lr�l alkotott k�pnek jellegzetess�ge ebben az id�szakban, hogy teljesen egy�tt kezelik a Horthy nev�vel f�mjelzett korszak egy�b, vezet� politikusaival, mindannyiukat fasiszt�nak b�lyegezve.”A magyar ellenforradalom teremtette meg az els� fasiszta diktat�r�t Eur�p�ban. Horthy, Teleky (sic!), K�llay �s a t�bbiek nem egy �zben k�rkedtek azzal, hogy a „szegedi gondolat” a fasizmus �tt�r�je volt Eur�p�ban.”[11]�rja Andics Erzs�bet.

„TELEKI P�L, gr�f — erd�lyi nagybirtokos.1913-ban a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagja. 191_8-ban egyetemi tan�rr� nevezik ki a gazdas�gi f�ldrajz tansz�kre. A Tan�csk�zt�rsas�g idej�n Sv�jcba emigr�l, majd �brah�m Dezs� szegedi ellenforradalmi „korm�ny�ban"k�l�gyminiszter. A Simonyi-Semadam-korm�nyban k�l�gyminiszter, 1920 j�lius 19-�n minisztereln�k lesz. 1921 �prilis 14-�n �tadja hely�t gr�f Bethlen Istv�nnak. Az irredenta propaganda egyik f� szervez�je. Az1925-ben leleplezett frankhamis�t�s egyik ir�ny�t�ja (Bethlen minisztereln�k megb�z�s�b�l). 1927- ben a korm�nyz� fels�h�zi tagg� nevezi ki. 1938-ban vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszter, 1939- -01 1941-ig minisztereln�k. 1941- ben �ngyilkos lett.”[12]- tal�ljuk Teleki r�vid �letrajz�t �s jellemz�s�t az „Iratok az ellenforradalom t�rt�net�hez 1919-1945” c�m� Nemes Dezs� �ltal szerkesztett k�tet n�vjegyz�k�ben. �rdekes, hogy sem a minisztereln�k �ngyilkoss�g�nak t�nye, sem pedig antiszemitizmusa nem kapott a korszak t�rt�net�r�s�ban nagy hangs�lyt.

K�d�r-korszak t�rt�nelmi meg�t�l�sei

Az 1960-as �vek elej�n a meg�t�l�s m�g nem sokat v�ltozott. Kis Alad�r a Teleki �ltal ir�ny�tott korm�ny k�lpolitik�j�t feldolgoz� munk�j�t R�vai J�zsef id�zet�vel ind�tja (!) �s a minisztereln�kr�l k�l�n nem is sz�lva, �gy �sszegzi a Teleki korm�ny k�lpolitikai tev�kenys�g�t: „Mindebb�l meg�llap�that�, hogy Horthy Magyarorsz�ga – b�rmennyire is igyekeztek tagadni �s elk�d�s�teni ezt a t�nyt a Horthy-f�le k�lpolitika k�s�bbi eml�k�r�i – m�r 1939-ben is a n�met fasizmus kiszolg�l�ja volt. Tev�kenys�g�t a n�met fasizmus �rdekei, t�rekv�sei �s sz�nd�kai szabt�k meg, �s csak id� k�rd�se volt, hogy rajta is beteljesedj�k az el�z�leg agresszi�nak �ldozatul esett n�pek sorsa.”[13]

Ezt k�vet�en azonban jelent�s fordulat �llt be a t�rt�net�r�s szeml�let�ben. Juh�sz Gyula t�rt�n�sz m�ve a Teleki korm�ny k�lpolitik�j�r�l, m�r nagyr�szt mentes a vulg�rmarxista t�rt�nelmi klis�kt�l �s m�ig haszn�lt alapm� a m�sodik vil�gh�bor�t k�zvetlen�l megel�z� korszak diplom�ciat�rt�net�r�l.[14] A szerz� maga �llap�tja meg: „… mert v�lem�nyem t�bb k�rd�sben, mint p�ld�ul a Teleki – korm�ny k�lpolitik�j�nak alapvet�von�sai �s alkot� elemei; a rom�n – magyar viszony a h�bor� kirobban�s�nak napjaiban; az angol – magyar kapcsolatok; a Lengyelorsz�g elleni n�met �tvonul�s �gye stb., elt�r Kis Alad�r felfog�s�t�l.”[15]Teleki politik�j�nak m�rleg�t, Juh�sz �gy vonja meg: „Hal�l�ban az eg�sz ellenforradalmi rendszer m�ltja �s j�v�je jutott szimbolikus kifejez�sre. Mint ahogy Teleki �nmaga k�sz�tette el� hal�l�t, saj�t bels� ellentmond�sokkal terhelt politik�j�val, mint egyike azoknak a felel�s t�nyez�knek, akik Magyarorsz�g sors�t egyre szorosabban kapcsolt�k a fasiszta N�metorsz�ghoz, annak ellen�re, hogy t�bb�-kev�sb� vil�gosan l�tta a n�metbar�t politika katasztrof�lis k�vetkezm�nyeit – ugyan �gy k�sz�tette el� az eg�sz ellenforradalmi rendszer is, beler�ntva Magyarorsz�got a m�sodik vil�gh�bor� pokl�ba.”[16]

Tilkovszky L�r�nt egy k�nyvet[17] szentelt Teleki P�l �let�nek ismertet�s�re. A m� f�kusz�ban – a politikus �lett�rt�net�nek �s politikai p�lyafut�s�nak �ttekint�s�n t�l – a hal�l k�r�lm�nyei �llnak. Telekir�l kialak�tott k�p sokkal sz�nesebb, sokoldal�bb, mint azt szocialista rendszerben eddig sz�letett t�rt�nelmi munk�kban olvashattuk. R�szletesen ismerteti a hal�leset korabeli sajt�visszhangj�t, b�s�gesen id�zve az elhunyt minisztereln�k�t m�ltat� �r�sokat. Ezt k�vet�en a politikai �letm� alapos elemz�se k�vetkezik, amelyb�l n�h�ny a szerz� �ltal megfogalmazott �ll�t�st kiemelek: „Az Imr�dy hely�be l�pett Telekire az�rt esett a v�laszt�s, mert mint a rezsim legk�pzettebb embere, k�l �s belf�ld�n egyar�nt nagy tekint�llyel rendelkezett, s el�gg� n�pszer� volt. Sokoldal� szaktud�s�ra, �llamf�rfi�i tapasztalataira �s nem utols� sorban higgadt megfontolts�g�ra – �gy t�nt – igen nagy sz�ks�g lesz”[18] A szovjetelleness�g is megjelenik:„Teleki, aki a szovjetellenes eur�pai egys�g gondolat�ra alapozta politik�j�t…”[19] a rev�zi�val kapcsolatos �ll�spontja is �rnyaltabb: „Senki sem akarhatta jobban a rev�zi�t Telekin�l, de � nem azt vallotta, hogy”rev�zi�t minden�ron!”[20]

A 10 k�tetesre tervezett „Magyarorsz�g t�rt�nete 1918-19,1919-1945” - k�tete r�szletesen foglalkozik Teleki P�l politik�j�nak bemutat�s�val.[21] A nagy t�rt�neti �sszefoglal� munk�ban a Teleki P�lr�l alkotott k�p, minden eddigi – 1945 ut�ni – k�pn�l pozit�vabb von�sokat tartalmaz. A visszat�rt ter�letek nemzetis�gi lakosaival szemben Telekire a  „… tradicion�lisnak felt�ntetett, „szentistv�ninak” nevezett, viszonylag t�relmes nemzetis�gpolitika”[22] volt a jellemz� a k�tet szerz�i szerint. Fontos elem a minisztereln�k meg�t�l�s�ben, hogy k�vetkezetesen ki�llt a sz�ls�jobboldallal szemben, akik a hat�rozottabb n�metp�rti politik�t k�rt�k rajta sz�mon.[23] A szerz� meg�llap�tja, hogy ennek a harcnak a megnyer�se �rdek�ben, Teleki az antiszemitizmus eszk�z�hez ny�lt: „… amit az �ltala k�pviselt rendszer hatalmon marad�sa �rdek�ben el�rt, ezen a v�gzetesen s�lyos �ron �rte el. Hozz�j�rult egy harmadik, m�g szigor�bb faji alapra helyezett zsid�t�rv�ny kidolgoz�s�hoz…”[24] Teh�t Teleki antiszemitizmus�t nem egy�ni von�sk�nt, hanem az �ltala fontosnak tartott c�lok el�r�snek �rdek�ben alkalmazott, eszk�zk�nt �rtelmezi. Az �ngyilkoss�ghoz vezet� dilemm�t a k�tet szerz�je abban l�tja, hogy Teleki teljesen egyed�l maradt a revizionista, ugyanakkor a fegyveres semlegess�g alapj�n �ll� �s a n�metekben nem b�z� politik�j�val. „A szakad�k, amely k�zte �s az �ltala oly energi�val v�delmezett ellenforradalmi rendszer k�z�tt t�madt, nem szem�lyes ind�ttat�s� volt, ez�rt nem is lehetett sz�m�ra megold�s a lemond�s �s a politikai visszavonul�s. Egyetlen lehet�s�g maradt: a teljes szak�t�s mindazzal, [25]amit, mint politikus negyedsz�zadon �t k�pviselt. Emberi lelkiismeret�b�l k�vetkezett, hogy ezt a szak�t�st mement�nak sz�nta, hogy ez a szak�t�s dr�mai �s visszavonhatatlan volt. 1941.�prilis 3-ra virrad� �jjel f�be l�tte mag�t.”

1990 ut�ni t�rt�net�r�s Teleki k�pe

A rendszerv�ltoz�s ut�n l�nyegesen megn�tt a Telekivel kapcsolatosan megjelen� visszaeml�kez�sek, kiadv�nyok sz�ma. 1991 �v, hal�l�nak 50. �vfordul�j�n eml�k�vet szerveztek tisztel�i, amelynek v�dn�ke G�ncz �rp�d k�zt�rsas�gi eln�k, bizotts�gi eln�ke pedig Antall J�zsef minisztereln�k lett. Nyilv�nval�an befoly�solta az �nnepl�s a Telekir�l sz�l� t�rt�n�szi feldolgoz�sok hozz��ll�s�t is.

A t�rt�n�szi munk�k k�z�l kiemelem C.A.Macartney 1956 –ban angolul megjelen�, �s 1993-ban az 1939-41 k�z�tti id�szakra vonatkoz� magyarul is megjelen� fejezeteit. Ebben a brit t�rt�n�sz kifejezett szimp�ti�val �r Teleki P�lr�l.[26]

Czettler Antal Teleki k�lpolitik�j�r�l �rt n�met�l k�nyvet 1996-ban, amely 1997-ben magyarul is megjelent.[27] „Czettler kiegyens�lyozottan �s empatikusan, j�indulat� elfogults�ggal mutatta be Teleki k�lpolitikai m�k�d�s�t, ez azonban nem ment a szakmais�g rov�s�ra – �rja Ablonczy Bal�zs.[28]

Komoly vita l�ngolt fel Teleki P�l meg�t�l�s�vel kapcsolatosan 2004 elej�n. A minisztereln�kr�l szobrot szerettek volna �ll�tani a v�rban. Ez a t�ny inspir�lt arra sokakat, hogy a az elhunyt politikusr�l v�lem�nyt alkossanak. A RUBICON t�rt�nelmi foly�irat egy tematikus sz�mot szentelt Teleki P�l eml�k�nek, a t�rt�nelmi meg�t�l�s szakszer� megk�zel�t�s�t szem el�tt tartva.[29] Ebben az �js�gban Ablonczy Bal�zs az ekkor m�g el�k�sz�letben l�v� Teleki monogr�fi�ja n�h�ny relev�ns elem�t ismerteti.

Az elemz�sek egyik legmark�nsabb �jdons�ga volt, Teleki a zsid�k�rd�ssel kapcsolatos �ll�spontj�nak tudom�nyos ig�ny� �sszegz�se:„Teleki p�ly�j�nak legs�lyosabb tehert�tele a zsid�kat s�jt� diszkrimin�ci� �lland� szorgalmaz�sa �s a zsid�t�rv�nyek megszavaztat�sa. Ezek a t�rv�nyek azonban nemcsak Teleki P�l, hanem az eg�sz kor antiszemitizmus�t t�kr�zik: a magyar politikai elit �s a t�rsadalom er�teljes nyom�s�nak engedve m�s korm�nyzat is meghozta volna �ket. A m�b�l visszan�zve, a k�s�bbi sz�rny�s�gek ismeret�ben Teleki politik�ja nem menthet�” [30] „Telekinek a zsid�k�rd�sben vallott �ll�spontj�t ismerve csatlakozni lehet Gyurgy�k J�noshoz, a t�ma tal�n legalaposabb ismer�j�hez, aki szerint Teleki �ll�spontja �s a polg�ri jogegyenl�s�g felr�g�sa, olyan zs�kutc�ba vezette a magyar konzervativizmust, amelyb�l nem lehetett m�s ki�t, mint a gy�keres szak�t�s mindazzal, ami a zsid�t�rv�nyeket lehet�v� tette.”[31]

Ablonczy Bal�zs monogr�fi�ja v�g�l 2005-ben elk�sz�lt. [32] Az alkot�sr�l sz�l� �r�s�ban Romsics Ign�c professzor �gy �sszegezte a t�bb mint 500 oldalas m� Teleki k�p�t: „Ablonczy nem �ll�tja, hogy Teleki korszakos jelent�s�g� f�ldrajztud�s lett volna. Azt azonban igen, hogy a gazdas�gf�ldrajz modern m�dszereinek alkalmaz�s�val �s elterjeszt�s�vel Magyarorsz�gon iskol�t teremtett. Meggy�z�en �rvel amellett is, hogy az orsz�g mozg�slehet�s�g�nek sz�k kereteit figyelembe v�ve ann�l l�nyegesen jobb k�lpolitika, mint amit Teleki 1920-21-ben �s 1939-1941-ben is folytatott, nemigen k�pzelhet� el. �m ehhez minden sz�p�tget�s n�lk�l hozz�teszi: a N�psz�vets�g Moszulba k�ld�tt szak�rt�jek�nt m�r-m�r dilett�nsk�nt csetlett-botlott a kurd, t�r�k �s brit �rdekek sz�vev�nyes h�l�j�ban. Az E�tv�s Collegium kur�torak�nt �s a magyarorsz�gi cserk�szmozgalom mentorak�nt kifejtett m�k�d�s�nek v�gs� m�rlege egy�rtelm�en pozit�v. Az 1923-25-�s frankhamis�t�si �gyben val� r�szv�tele viszont menthetetlen. A kalandv�gy �s a romantik�ra val� hajlam a cserk�szetben el�ny, a politik�ban hiba volt.”[33]

Befejez�s

Befejez�s�l szint�n Ablonczy Bal�zs id�zett m�v�t felhaszn�lva pr�b�lom �sszefoglalni azt a k�pet, amely a jelen t�rt�net�r�s�ban gr�f Teleki P�l politikai n�zeteir�l kialakult: Saj�tos ugyanakkor v�rbeli konzervat�v habitussal rendelkezett, mely antiliber�lis, antikommunista, nyitott a koreszm�k, k�vetkez�sk�pp a sz�ls�jobboldali autoriter n�zetrendszerek ir�ny�ba, politikaellenes, kereszt�ny korporatizmussal �titatott, elk�telezett a szoci�lis reformok ir�nt, �s elfogad�, s�t t�mogat� a jogegyenl�s�g felr�g�s�val, a zsid�ellenes diszkrimin�ci�val szemben. [34]