T�rsadalomismeret �retts�gi t�telsor

1) t�tel

A). A t�rsadalmi szab�lyok. Ismertesse a szok�s, hagyom�ny, illem, erk�lcs �s jog fogalm�t. Mutassa be gyakorlati p�ld�n kereszt�l az erk�lcs �s a jog fogalm�nak k�l�nb�z�s�g�t!

B). A test �s a l�lek, az emberi �n �s a tudat. Ismertesse az emberi pszichikum fejl�d�s�nek legjelent�sebb mozzanatait. Melyek az ember legfontosabb lelki jelens�gei?

A)

• szok�s: kisebb k�z�ss�gek (csal�d, nagycsal�d, falu, t�jegys�g, r�gi�) �ltal elfogadott „bevett” gyakorlat. pl.: n�lunk, kir�ndulni szoktunk menni h�sv�tkor….
• hagyom�ny: nagyobb csoportok szok�srendszere Pl.: h�sv�ti locsolkod�s, kar�csonyfa
•  illem: a nagyobb k�z�ss�g (nemzet, n�p, t�rsadalom) �ltal helyesnek tartott magatart�s. Pl.: illik k�sz�nni, �tadni a helyet a buszon, nem illik k�pk�dni
• erk�lcs: a nagyobb k�z�ss�g (nemzet, n�p, t�rsadalom) �ltal helyesnek tartott magatart�s, amely fontosabb magatart�sform�kat szab�lyoz. Jellemz� az adott t�rsadalomra Sokszor vall�si el��r�sk�nt jelentkezik. Pl.: ne lopj, ne hazudj.
• jog: jogszab�ly �ltal el��rtan hat�rozza meg a j� �s a rossz magatart�st. Ha valaki nem tartja be b�ntet�s (szankci�) j�r �rte. Pl.: gyilkoss�g, sikkaszt�s

A k�l�nbs�g az hogy b�ntet�s (szankci�) j�r �rte, ha a jogot s�rti meg valaki…

B)

 Az emberi �s az �llati l�t k�l�nbs�ge. Az ember megtanult a j�v�ben gondolkodni, besz�lni, szersz�mot k�sz�teni. Legfontosabb lelki jelens�gek: tudat, gondolkod�s, kreativit�s �rtelmi �rzelmi k�pess�gek.

2) t�tel

A). A t�rsadalmi szab�lyok. Ismertesse az alapvet� emberi jogokat �s k�teless�geket.

B). A test �s a l�lek, az emberi �n �s a tudat. Mutassa be az emberi identit�s tudat (�ntudat) kialakul�s�nak folyamat�t.

A) Alapvet� jogok: �lethez, szabads�ghoz, boldogul�shoz,tulajdonhoz, elnyom�ssal val� szemben�ll�shoz 

K�teless�gek: szolidarit�s, seg�lyny�jt�s, honv�delem, gyermekekr�l t�rt�n� gondoskod�s.

B) A csecsem� m�g nem tudja, hogy � �n�ll� szem�ly. Az els� dackorszakkor j�n r� (kb. 3 �vesen) hogy � k�l�n �ll a vil�gt�l. Ekkor az akarat�ban jelenik meg az "�n akarom"

3) t�tel

A). Jogi alapismeretek. A b�r�s�gi elj�r�s legfontosabb szerepl�i. Milyen l�nyegi k�l�nbs�gek vannak a polg�ri per �s a b�ntet� per k�z�tt?

B). A test �s a l�lek, az emberi �n �s a tudat. Mutassa be az �nismeret legfontosabb elemeit

A) B�ntet� per: B�r�, �gy�sz (v�dl�), gyanus�tott (v�dlott), v�d� (�gyv�d); 
Polg�ri per: b�r�, felperes, alperes. Minkett�nek lehet jogi k�pvisel�je (�gyv�d)
L�nyegi k�l�nbs�g: b�ntet� �gyben van b�ntet�s (pl.: b�rt�n)

B) Csend: lehet�s�g a magamba tekint�sre. M�sik szem�ly: t�k�r sz�momra, legink�bb f�rj - feles�g, sz�l�, bar�t. Leht m�g pszichol�gus, teszt, pap...

4) t�tel

A). Jogi alapismeretek. Milyen dokumentumok sz�ks�gesek egy �j munkahelyre t�rt�n� p�ly�z�shoz? Ismertesse ezek tartalm�t!

B). A test �s a l�lek, az emberi �n �s a tudat. V�zolja, hogyan befoly�solja a k�rnyezet �s az egy�n kapcsolatrendszere az ember fontos k�pess�geit �s tulajdons�gait!

A) �n�letrajz (j�), motiv�ci�s lev�l (mi�rt akarok odamenni), k�pes�t�st igazol� iratok, szem�lyi igazolv�ny, eddigi munkahelyek aj�nl�sai, ha kell erk�lcsi bizony�tv�ny

B) Nem mindegy hova sz�let�nk, kikkel bar�tkozunk. Kihozhatja a k�rnyezet az emberb�l a j�t �s a rosszat is...A legfontosabb szem�lyeket, referencia szem�lynek h�vjuk (kiskorunkban �desanya, �v�n�ni, tan�t�; nagyobbk�nt kort�rs csoport, azt�n t�rs, p�r vagy bar�t). A csoporthoz tartoz�s szint�n alapig�ny. Sok csoporthoz tartozunk egyszerre (pl. nem, �llampolg�rs�g, �letkori csport stb.) a legfontosabbat vonatkoz�si csoportnak h�vj�k. A k�pess�gek, talentumok k�z�l melyik teljesedik ki �s melyik ker�l hangs�ly�rny�kba, a k�rnyezet�nk�n is m�lik.

5) t�tel

A). �llampolg�ri ismeretek. Ismertesse a Magyar K�zt�rsas�g t�rv�nyhoz�i rendszer�t. Mit tud az orsz�ggy�l�si v�laszt�sokr�l?

B). Kognit�v funkci�k. Ismertesse az �rz�kel�s �s �szlel�s legfontosabb saj�toss�gait.

A) T�rv�nyeket a parlament hozza. A t�rv�nyeknek �sszhangban kell lenni az alap t�rv�nnyel. Ezt az alkotm�nyb�r�s�g ellen�rzi. 4 �venk�nt vannak orsz�ggy�l�si v�laszt�sok. Vegyes rendszer�: p�rtokra �s egy�ni k�pvisel�kre is szavazunk. Legk�zelebb 2014- ben lesz v�laszt�s, �j v�lszt�si t�rv�ny alapj�n

B) Inger - �rz�kszerv(pl.: f�l, szem) - idegp�lya - agy - �szlel�s (ha tudatosul!). Az ingernek adekv�tnak (odaill�nek) kell lenni : pl. f�l-hang inger; szem- f�nyinger. Ha az inger intenzitz��sa �tl�pi az ingerk�sz�b�t, akkor az �rz�kszerv inger�lett� alak�tva, az agyba tov�bb�tja azt. Az agyban akkor t�rt�nik �szlel�s, ha az inger�let tudatosul, �s beazonos�tjuk. (p�ld�ul ha sz�lnak hozz�nk, meghalljuk �s felfogjuk.

6) t�tel

A). �llampolg�ri ismeretek. Mutassa be magyar �nkorm�nyzatis�g fejl�d�s�t, probl�m�it, v�ltoz�sait az elm�lt k�t �vtizedben.

B). Kognit�v funkci�k. Mit tud a figyelem �s az eml�kezet szerep�r�l, feladatair�l az emberi l�lek m�k�d�s�vel kapcsolatosan?

A) Az �nkorm�nyzatokat a rendszerv�ltoz�s ut�n hozt�k l�tre. C�ljuk a helyi k�z�ss�gek �let�nek szervez�se, a sz�ks�ges felt�telek biztos�t�sa �s biztos�ttat�sa. �gy meg kellett szervezni�k a helyi oktat�st, eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sokat (alapell�t�s), szoci�lis ell�t�st (�regek napk�zije, h�zi betegell�t�s). A telep�l�si k�zigazgat�s is a hat�sk�r�kbe ker�lt. (ad�, p�nz�gy, �p�t�si hat�s�g, k�zter�let stb.) Forr�st r�szben az �llam adta (normat�v t�mogat�sok, amelyek feladat ell�t�shoz rendeltek), r�szben az szja marad� r�sze (egyre kevesebb) r�szben a helyi ad�kb�l befoly� p�nz.
A helyi k�pvisel�ket a lakosk v�lasztj�k 4 �vente. A m�sodik alkalomt�l a polg�rmester szem�ly�t k�zvetlen�l a v�laszt�polg�rok v�lasztj�k. � vezeti a telep�l�st. Seg�t�je a jegyz�, aki a hivatal feje, �s a t�rv�nyess�g�rt felel.
A legnagyobb probl�ma, hogy az �llam �gy adott feladatokat az �nkorm�nyzatoknak, hogy vagy csak r�szben, vagy egy�ltal�n nem bitos�totta a forr�sokat.

B) A figyelem az emberi tapasztal�sban k�zponti szerepet t�lt be.A figyelem az a k�pess�g, hogy bizonyos inform�ci�k r�szleteit kiemelj�k, m�g m�s inform�ci�kat ezzel egyidej�leg figyelmen k�v�l hagyjunk. Az eml�kezet az ember azon k�pess�ge, hogy elt�roljon, meg�rizzen �s el�h�vjon inform�ci�kat �s �lm�nyeket Az eml�kezet a tanul�s alapj�ul is szolg�l. Folyamata: k�dol�s, t�rol�s, el�h�v�s. Id�tartama szerint, r�vid �s hossz�t�v� lehet. K�l�nb�z� t�pus� mem�ria, egy�nreszabott tanul�st tesz sz�ks�gess�. (k�pi, szavakra aklapul�, mozg�si, logikai, illatokra alapul� stb.). Ez teszi lehet�v�, hogy felismerj�nk t�rgyakat, jelens�geket, hogy tudjunk fogalmakban gondolkodni, besz�lni. Figyelem �s eml�kezet n�lk�l nem l�tezn�nek lelki (emberi) jelens�gek.

7) t�tel

A). �llampolg�ri ismeretek. R�viden v�zolja valamely napjainkban is fenn�ll� nemzetk�zi konfliktus t�rt�net�t.

B�rmely jelenleg is fenn�ll� nemzetk�zi konfliktust v�lasztatja. Pl.: izraeli- palesztin szemben�ll�s; �sza K�rea �s D�l K�rea (m�ig nincs b�kek�t�s a k�t orsz�g k�z�tt); K�na- Tibet (Tibet k�zd az elveszett f�ggetlens�g��rt) stb. A konfliktus kirobban�s�hoz vezet� okokat, a h�bor�s cselekm�nyeket kell ismertetni, �s saj�t v�lem�nyt f�zni a t�m�hoz.

B). Kognit�v funkci�k. Foglalja �ssze az emberi eml�kezettel, kreativit�ssal �s a probl�ma megold� gondolkod�ssal kapcsolatos ismereteit!
Az eml�kezet a 6. t�telben is szerepel,  ugyanazt kell elmondani r�la. Kreativit�s: alkot�k�szs�g. Olyan tulajdons�gok �sszess�ge a szem�lyis�gben, amelyek k�pess� teszik az embert az alkot�sra, valami �jszer� gondolatra, cselekedetre.Jellemz�i a k�nnyed, rugalmas eredeti gondolkod�s, az eredetis�g �s az �jfajta (komplex)  l�t�sm�d. 

A probl�ma megold� gondolkod�s: Probl�m�t �gy szokt�k meghat�rozni, hogy egy adott c�l el�r�s�hez sz�ks�ges ismeretlen �t. Ezt az utat kell gondolatban megtal�lni. A probl�ma megold�s folyamata: 

• A feladat meg�rt�se. Ez gyakran a probl�ma �jrafogalmaz�s�t jelenti.
• Tervk�sz�t�s, megold�si javaslat kidolgoz�sa. Ebben a szakaszban a megold�si lehet�s�gek sz�k�t�se, azok alkalmass�g�nak m�rlegel�se, a l�p�sek sorrendj�nek kidolgoz�sa zajlik.
• Kivitelez�s, tulajdonk�ppeni megold�s.
• Az eredm�ny fel�l vizsg�l�sa, ellen�rz�se. Sikertelen pr�b�lkoz�s eset�n a szem�ly �jrakezdi a probl�mamegold�st az els� szakaszt�l.

8) t�tel

A). A csal�d �s a feln�tt� v�l�s. Ismertesse a csal�d n�lk�l�zhetetlen funkci�j�t a t�rsadalomban. Milyen jellegzetes szerepeket ismer a csal�don bel�l?

A csal�d a t�rsadalom legfontosabb alapegys�ge. Olyan k�z�ss�g, amelyben h�zass�gi �s (vagy) lesz�rmazotti, k�zvetlen v�rrokoni kapcsolat van (apa-anya; testv�rek;sz�l� -gyerek). A szoros kapcsolat, t�bbnyire �letvitel szer� egy�tt�l�sben, �rzelmi, gazdas�gi k�z�ss�gben nyilv�nul meg. N�lk�l�zhetetlen a t�rsadalom sz�m�ra, mert egyed�l a j� csal�d k�pes eg�szs�ges gyerekeket felnevelni (az int�zet, a csonka csal�d torz�t a szem�lyis�gen). Gazdas�gi egys�g is, amely egyben a szolidarit�s leger�sebb b�zisa is. (betegek, �regek �pol�sa...)

A legfontosabb szerepek: apa-anya szerep; fi�, l�ny gyerek; nagysz�l�k szerepe. A hagyom�nyos, elismert szerepk�r�k:

• apa- anyagi fenntart�, kem�ny hat�rozott, "t�rv�nyalkot�", � d�nt anyagi jelleg� k�rd�sekben.
• anya- otthonteremt�, befogad�, felt�tel n�lk�l elfogad�
• nagysz�l�- b�lcs, seg�t a nevel�sben (k�nyeztet)
• gyermek- fokozatosan n�vekszik �n�ll�s�ga, megtanulja a csal�dt�l az �letben val� eligazod�shoz fontos erk�lcsi �s tud�sbeli tartalmakat

B). A besz�d �s a kommunik�ci�. Milyen szerepet j�tszott a nyelv az emberr� v�l�sban �s a t�rsadalom kialakul�s�ban?

A besz�dk�pess�g az egyik els�dleges felt�tele az emberi civiliz�ci� kialakul�s�nak. A besz�dk�pess�g�nek kialakul�s�hoz csak az embernek van meg az anat�miai felt�tele. A nyelv szavai egy- egy fogalmat jelen�tenek meg, en�lk�l lehetetlen lenne elvontan gondolkodni. Az emberek k�z�tti gondolatcser�t is a nyelv teszi lehets�gess�. A besz�d n�lk�l nem tudna a t�rsadalom l�tezni, hiszen nem tudn�k az emberek tev�kenys�geiket �sszehangolni, megfelel� gyorsas�ggal inform�ci�t cser�lni. A mind bonyolultabb� v�l� munka, valamint az �nv�delem is csak a besz�d haszn�lat�val m�k�dtethet�.

9) t�tel

A). A csal�d �s a feln�tt� v�l�s. Mutassa be p�ld�kon kereszt�l a szocializ�ci� fogalm�t. Milyen hat�ssal lehet az egy�nre a s�r�lt csal�dokban t�rt�n� szocializ�ci�?

A szocializ�ci� olyan tanul�si folyamat, amely a sz�let�st�l a hal�lig tart. A szocializ�ci� nem m�s, mint a „t�rsadalomba val� beilleszked�s folyamata, amely sor�n az egy�n megtanulja megismerni �nmag�t �s a k�rnyezet�t, elsaj�t�tja az egy�tt�l�s szab�lyait, a lehets�ges �s elv�rt viselked�sm�dokat.” (Bagdy, 1986.) A p�lda lehet b�rmelyik kisgyermek, aki csal�dba sz�letik, �s a sz�leinl, testv�rein kereszt�l ismeri meg az �t k�r�lvev� val�s�got. A s�r�lt csal�d sokszor k�ptelen valamelyik (vagy mindkett�) sz�l� hi�ny�ban a gyermeknek eg�szs�ges f�rfi/n�i mint�t adni. A csal�d  egy�b s�r�l�se (alkoholizmus, drog, b�n�z�s, tart�s munkan�lk�lis�g) rossz mint�kat ad a gyermeknek, aki sajnos nagy es�llyel ism�telni fogja sz�lei sors�t..

B). A besz�d �s a kommunik�ci�. Ismertesse a besz�dtanul�s folyamat�t az egy�n �let�ben.

A besz�d fejl�d�se sor�n h�rom egym�sra �p�l� nagyobb szakaszt k�l�n�thet�nk el. A besz�dtanul�s folyamata az �n. „bels� nyelv” alakul�s�val indul, melynek seg�ts�g�vel a kisgyermek meg tudja �rteni saj�t tapasztalatait, m�g azel�tt, hogy azokat m�sokkal k�z�lni tudn�. Ezt k�veti a „recept�v nyelv” elsaj�t�t�sa, mikor m�g nem tud besz�lni, de m�r �rti, felfogja, amit mondanak neki. Az utols� szakasz az �n. „expressz�v nyelvi szakasz”, a tulajdonk�ppeni besz�d megindul�sa

"Az els� �v folyam�n tapasztalhat� gagyog�s a vil�gon minden�tt ugyanolyan, f�ggetlen�l att�l, hogy a kisbaba csal�dja milyen nyelvet besz�l. Kilenc h�napos kor k�r�l a bab�k �ltal haszn�lt hangok elkezdenek az anyanyelv hangjaira sz�k�lni, s bizonyos hangok �r�kre elt�nnek a hangk�szletb�l.

Az els� �v v�ge fel� a bab�k m�r sz�tagsorozatokat kezdenek mondogatni, anyanyelv�kre jellemz� inton�ci�val. Az ilyen t�pus� hangad�st „halandzs�nak” nevezz�k. Ugyanebben az id�szakban a bab�k bizonyos helyzetekben azonos hangsorokat kezdenek haszn�lni. Az els� �rthet� szavak 12 h�napos kor k�r�l jelennek meg. Az egy-k�t �ves gyerekek kezdeti sz�kincse szinte mindenkin�l azonos, �s ezekkel a szavakkal k�pesek jel�lni a sz�mukra fontos dolgokat. Azokra a fogalmakra, melyeket nem k�pesek megnevezni, a m�r megl�v� sz�k�szlet�ket alkalmazz�k: az egyes szavaikat kiterjesztik az azokhoz k�zel es� fogalmakra. Ha p�ld�ul egy kisgyerek nem ismeri a „macska” sz�t, akkor a kuty�hoz valamennyire hasonl�, ny�vog� n�gyl�b�t szint�n a „vau” sz�val illet. Ezek az �ltal�nos�t�sok k�t �s f�l �ves kor k�r�l kezdenek elt�nni, �s a gyerekek sz�kincse rohamos n�veked�snek indul. „M�sf�l �ves kor k�r�l a gyermek sz�kincse mintegy 25 sz�. Hat�ves kor k�r�l k�r�lbel�l 14000 sz�. Ezt a hihetetlen fejl�d�st a gyermekek �gy �rik el, hogy �tlagosan mindennap 9 �j sz�t saj�t�tanak el. A gyerekek r� vannak hangolva az �j szavak elsaj�t�t�s�ra. Ha egy olyan sz�t hallanak, melyet nem ismernek, felt�telezik, hogy egy olyan fogalmukra vonatkozik, melynek nincs m�g c�mk�je, s a sz� elhangz�s�nak kontextus�t haszn�lj�k fel a fogalom megtanul�s�ra.

M�sf�l �s k�t �s f�l �ves kor k�r�l kezd�dik a mondategys�gek �s a mondattan elsaj�t�t�sa. A mondatok kezdetben k�tszavasak, t�virati jelleg�ek. A k�tszavas mondatokat hamarosan a b�v�tett szerkezetek, a pontos�tott kijelent�sek k�vetik.

A besz�d elsaj�t�t�s�ban az ut�nz�snak, a kondicion�l�snak �s a meger�s�t�snek nagyon nagy szerepe van." (Seemann-n� Hellner Krisztina, 2008)

10) t�tel

A). Kult�ra �s k�z�ss�g. Ismertesse a nemzet fogalm�t. V�zolja, n�p�nk nemzett� v�l�s�nak r�vid t�rt�net�t.

A nemzet a k�z�pkorban az egy uralkod� alattval�i k�z� tartoz� nemesembereket jelentette. A jelenkorban haszn�lt nemzet fogalom a XIX. sz�zadban alakult ki. T�bb megk�zel�t�s van.

Nemzetnek tekintj�k:

• az azonos etnikum�, azaz azonos sz�rmaz�studattal rendelkez� embereket ("nagyon sokszor a val�s�g, vagy a genetika teljesen m�st mond, mit amit az egy�n mag�r�l hisz.)
• k�z�s nyelvet besz�l�k (ez is probl�m�s lehet, mert Liszt Ferenc magyarnak vallotta mag�t �s nem tudott magyarul, sokan tudnak angolul, de nem angolok...)
• egy f�ldrajzi helyen �l�k (pl. aki N�metorsz�g ter�let�n �l, az n�met. Ez sem felt�tlen�l igaz, hiszen a nemzetis�gek helyben �lnek, m�gsem tartoznak a t�bbs�gi nemzet k�z�.)
• egy politikai orsz�gban �l�k (sajnos ezt alkalmazz�k manaps�g legt�bben, �gy lesz szerencs�tlen baszkb�l, katal�nb�l "spanyol"; sz�kelyb�l meg "rom�n")
• azok az emberek, akik egy n�phez val�nak vallj�k magukat. Ez tal�n a legelfogadhat�bb fogalom.

N�p�nk a reformkorban �bredt nemzeti �ntudatra. Ennek jelei a nyelv�j�t�s, a f�ggetlens�g�rt �s a szabads�g�rt val� k�zdelem (1792-1849)

B). A besz�d �s a kommunik�ci�. Mutassa be p�ld�kon kereszt�l a verb�lis, illetve a nem verb�lis kommunik�ci� jellegzetess�geit!

Kommunik�ci�: inform�ci� �tad�s. Az ad� �ltal�ban t�bb csatorn�n k�dolt inform�ci�t k�ld a vev�nek, aki ezt meg�rti,dek�dolja.

Az egyik ilyen csatorna a verb�lis(szavakkal t�rt�n� kommunik�ci�). Jellegzetess�gei: lehet �r�sos �s besz�ddel t�rt�n�; Besz�d fontos elemei a hanger�, hans�ly, temp� stb.

A nonverb�lis kommunik�ci� �sszetev�i:

• vok�lis jelek: a besz�l� hangja, kiejt�se 
• arc: ezen bel�l t�rgyalni kell a tekintetet �s a mimik�t
• gesztus: a non-verb�lis kommunik�ci� legkidolgozottabb jelrendszere. Ide soroljuk a fej, a k�z, a kar �s a l�b mozg�sait. A gesztusok k�z�tt m�r t�bb tudatos is van.
• testtart�s 

Az inform�ci�k t�bbs�ge nonverb�lis �ton, sokszor akaratlanul jut el az ad�t�l a vev�h�z.

11) t�tel

A). Kult�ra �s k�z�ss�g. Mit �rt�nk a kult�ra fogalm�n? Bizony�tsa be, hogy a kult�ra nemzet�p�t�, nemzetalkot� er�!

Nincs egys�gesen elfogadott meghat�roz�s. Az �rtelmez� k�zisz�t�r szerint, a kult�ra: "Az emberis�g �ltal l�trehozott anyagi �s szellemi �rt�kek �sszess�ge. " A kult�r�t alkot� anyagi �s szellemi javak jellemz�ek egy-egy nemzetre.

• a mindennapok jelens�gei alkotj�k a nemzeti kult�r�t (mit esz�nk, hogyan �lt�z�nk,milyenek a lak�saink stb.)
• nemzeti saj�toss�gok gy�jtem�nye mint �r�ks�g, mint eml�kezet, mint a nemzeti m�lt (t�rt�nelem, zene, m�v�szetek, hagyom�nyok, szok�sok)
• nemzeti nyelv, saj�tos gondolkod�sm�d, mentalit�s

Legt�bbsz�r a fenti ism�rvek alapj�n tartunk valakit egy adott nemzethez tartoz�nak. Sokszor hatalmas f�ldrajzi t�vols�gban �l� ket is �sszek�thet a nemzeti kult�ra

B). A motiv�ci�, az �rzelmek �s az akarat. Mit �rt�nk a pszichol�gi�ban motiv�ci� fogalma alatt? Ismertesse p�ld�kon kereszt�l a motiv�ci� m�k�d�s�t!

Motiv�ci�n a pszichol�gi�ban minden olyan  bels� t�nyez�t �rt�nk, amely cselekv�sre, viselked�sre k�sztet.  A motiv�ci� olyan bels� �llapot, amely cselekv�sre �szt�nzi az embereket.

A bels� �llapot jellemz�s�re szolg�lnak a mot�vumok, amelyek az emberek magatart�s�nak mozgat�rug�i, bels� ind�t�kai. A motiv�ci� r�sze a sz�ks�glet (drive), amely nagyon er�s bels� k�sztet�ssel j�r� a biol�giai mot�vum, mint p�ld�ul az �hs�g, szomj�s�g stb. A motiv�ci� eredete lehet

•  biol�giai: �hs�g,szomj�s�g �lmoss�g stb.;
•  �rzelmi: szerelem, gy�l�let;
•  erk�lcsi: hazaszeretet, h�s�g, becs�let
• �rtelmi, akarati: tanul�s, t�bbre t�rekv�s

12) t�tel

A). A t�rsadalmi viszonyok. Ismertesse a mai magyar t�rsadalom �letkor szerinti r�tegz�d�s�t. Milyen neh�zs�geket jelenthet a j�v�ben a t�rsadalom „el�reged�se”?

Magyarorsz�g n�pesed�s�re a XX. sz�zadban a folyamatos v�ltoz�konys�g, demogr�fiai cs�csok �s hull�mv�lgyek v�ltakoz�sa volt jellemz�. Az els� nagy fordul�pont a vil�g�g�s kezdet�n k�vetkezett be, emelkedett a hal�loz�si r�ta, drasztikusan visszaesett a term�kenys�g. A h�bor� ut�n �jra emelkedett a sz�let�sek sz�ma, viszont a vil�g�g�s el�tti szintet nem �rte el, tulajdonk�ppen ekkor kezd�d�tt Magyarorsz�g demogr�fiai hanyatl�sa. A Horthy-korszakban l�tv�nyosan n�vekedett a sz�let�skor v�rhat� �lettartam, folyamatosan cs�kkent a hal�loz�si r�ta. A m�sodik vil�gh�bor� �jabb fordulatot hozott. A  hal�loz�si r�ta drasztikusan emelkedett a harci esem�nyek, ostromok �s a v�szkorszak miatt. Az orsz�g 1944-1945 k�z�tt hozz�vet�legesen f�lmilli� �llampolg�r�t vesz�tette el a mai orsz�gter�letr�l.  A b�ke bek�sz�nt�vel jelent�sen felgyorsult a n�pess�gn�veked�s. Az 1949 �s 1956 k�z�tti id�szak az �jkori magyar n�pesed�s egyik legink�bb k�zismert id�szaka. A Ratk� Anna n�pj�l�ti- majd eg�szs�g�gyi miniszter nev�t visel� korszakban soha nem l�tott szintre cs�kkent a hal�loz�si r�ta r�szben a t�rsadalombiztos�t�s �ltal�nos kiterjeszt�se miatt, a gyermektelens�gi ad� bevezet�se �s az abortusztilalom szigor� betart�sa miatt pedig l�tv�nyosan megemelkedett a sz�let�sek sz�ma,.1956-ban feloldott�k az abortusztilalmat, a forradalom lever�se ut�n pedig elt�r�lt�k a gyermektelens�gi ad�t. A t�meges abortuszok(1960 �s 1973 k�z�tt t�bb volt az abortuszok sz�ma, mint a sz�let�sek�!  1962-ben Magyarorsz�gon volt a legalacsonyabb a teljes term�kenys�gi ar�nysz�m a F�ld�n.  A K�d�r-korszak szer�ny n�pszaporulata egyed�l 1974 �s 1977 k�z�tt �l�nk�lt meg a Ratk�-unok�k megsz�let�se �s az abortusz szigor�t�sa miatt. 1981 �ta m�r nem tudta az egyre n�vekv� hal�loz�sok sz�m�t az egyre cs�kken� sz�let�sek sz�ma ellens�lyozni, megkezd�d�tt a term�szetes fogy�s, amely az�ta is tart. A rendszerv�lt�s �ta felgyorsult a n�pess�g cs�kken�se, amely 1999-ben �rte el m�lypontj�t. 2010 augusztus�ra cs�kkent az orsz�g n�pess�ge a l�lektani 10 milli� al�. 

B). A motiv�ci�, az �rzelmek �s az akarat. Tetsz�leges p�ld�kon kereszt�l mutasson be az �rtelem �s az �rzelem �tk�z�s�n alapul� motiv�ci�s konfliktust!

Motiv�ci�: olyan bels� �llapot, amely meghat�rozott c�lok teljes�t�se ir�ny�ba mozgatja az embereket. Sok esetben egy id�ben t�bb mot�vum is befoly�solja az egy�nt. Ezek lehetnek adott esetben ellent�tesek: az egyik bizonyos magatart�sra sarkall, a m�sik ennek ellenkez�j�re. A k�v�nt c�lok valamelyik�nek  el�r�se �gy  akad�lyba �tk�zik. Konfliktus alakul ki az egy�nben: ezt nevezz�k motiv�ci�s konfliktusnak. P�lda: H�zas ember szerelmes lesz, egy harmadik szem�lybe. �rzelmei alapj�n kil�pne jelenlegi kapcsolat�b�l, ugyanakkor �rtelmi bel�t�sa miatt (rossz a gyerekeknek, anyagi neh�zs�gek) nem tenn�.

13) t�tel

A). A t�rsadalmi viszonyok. Mutassa be Nagymaros helyi t�rsadalm�nak etnikum szerinti r�tegz�d�s�t. V�lem�nye szerint, hogyan seg�thet� el� a k�l�nb�z� csoportok b�k�s egy�tt�l�se?

Nagymaroson h�rom etnikum �l egym�s mellett: a magyar, a n�met (sv�b) �s a cig�ny (roma). Legt�bben a magyar nemzetis�g�ek vannak, M�ria Ter�zia �ta jelent�s a n�met lakosok ar�nyais. A XX. sz�zad m�sodik fel�t�l egyre b�v�l� l�tsz�m� cig�ny (roma) kol�nia �l Feh�rhegyen. Fejtse ki v�lem�ny�t az eml�tett csoportok b�k�s egym�s mellett �l�s�vel kapcsolatosan.

B). A motiv�ci�, az �rzelmek �s az akarat. Milyen hasonl�s�gok �s milyen k�l�nbs�gek jellemzik az emberi, illetve az �llati szexualit�st?

Az emberi szexualit�ssal, melynek a k�vetkez� saj�toss�gait tekintj�k norm�lisnak: 

      1/ Az emberi t�rsadalmak nagy r�sz�ben a f�rfiak �s n�k t�bbs�ge hossz� t�vra sz�l� p�rkapcsolatban �l ("h�zass�g"), melyet a t�rsadalom t�bbi tagja a k�lcs�n�s k�telezetts�geket r�gz�t� egyfajta szerz�d�sk�nt ismer el. A p�r tagjai viszonylagos gyakoris�ggal �lnek nemi �letet, f�k�nt vagy kiz�r�lagosan egym�ssal. 

      2/ A szexu�lis k�z�ss�g mellett a h�zass�g egyben t�rsul�s is az esetleges ut�dok nevel�s�re. Azaz az emberi faj h�mje �s n�st�nye k�z�sen ny�jt sz�l�i gondoskod�st. 

      3/ A p�ralkot�s (vagy esetenk�nt h�remtart�s) ellen�re, a f�rj �s a feles�g (vagy feles�gek) nem elk�l�n�lt p�rk�nt �l egy kiz�r�lagosan birtokolt ter�leten (mint a gibbonok), melyet megv�denek a t�bbi p�rt�l, hanem m�s p�rok k�r�ben, akikkel folyamatosan egy�ttm�k�dnek, �s osztoznak a k�z�s territ�riumon. 

      4/ A h�zast�rsak elvonultan k�z�s�lnek, nem pedig m�s emberek jelenl�t�ben. 

      5/ Az emberi ovul�ci� rejtetten t�rt�nik, jelek n�lk�l. A n�k pete�r�si ideje k�r�li r�vid term�keny id�szakot nemigen �szlelik a lehets�ges szexpartnerek, ahogy m�g a n�k t�bbs�ge sem. A n�k szexu�lis fog�konys�ga a fogamz�k�pess�gnek a menstru�ci�s ciklust �vez� id�szak�n t�lra is kiterjed. Ebb�l k�vetkez�en az emberi k�z�s�l�sek t�lnyom� t�bbs�ge fogamz�sra alkalmatlan id�pontban t�rt�nik, az emberi szex teh�t f�k�nt az �r�mszerz�st, �s nem a megterm�keny�t�st szolg�lja. 

      6/ Minden n�, aki el�ri a negyven-�tven �ves kort, �tesik a menopauz�n, melynek sor�n teljesen megsz�nik a fogamz�k�pess�ge. A f�rfiakra ez nem jellemz�: b�r az egyesek b�rmely �letkorban k�zdhetnek term�kenys�gi probl�m�kkal, a term�kenys�gnek nincs �letkorhoz k�t�d� �s mindenkire egyar�nt vonatkoz� lez�rul�sa. 

Az �llatok eset�ben mindezek nem �rv�nyesek...

14) t�tel

A). A t�rsadalmi viszonyok. Szeml�ltesse a mai magyar t�rsadalom r�tegeinek foglalkoz�s szerinti megoszl�s�t saj�t tapasztalatai t�kr�ben.

A t�rsadalmi r�tegz�d�s a k�l�nb�z� ism�rvek (foglalkoztat�s, beoszt�s, munkahely, iskolai v�gzetts�g, lak�hely) alapj�n meg�llap�tott t�rsadalmi kateg�ri�k helyzet�nek elt�r�se.

1980-as �vekben Ferge Zsuzsa foglalkoz�sok szerint osztotta fel a t�rsadalom szerkezet�t:

• Mez�gazdas�gb�l �l� seg�dmunk�sok

• Mez�gazdas�gb�l �l� szakmunk�sok

• Seg�dmunk�sok

• Betan�tott munk�sok

• Szakmunk�sok

• Szellemi dolgoz�k

• Vezet�k

• �rtelmis�g.

2003-ban m�r m�s m�don t�rt�nt a besorol�s:

A felm�r�s alapj�n a kutat�k �t r�teget k�l�n�tettek el:

• Elit (nagy- �s k�zepes v�llalkoz�k, szabadfoglalkoz�s� �rtelmis�giek, valamint fels�vezet�k �s beosztott �rtelmis�giek a st�tuszindex fels�10%-a)

• Fels� k�z�poszt�ly (rosszabb st�tusz� fels�vezet�k, k�z�pvezet�k, v�llalkoz�k, gazd�lkod�k )

• K�z�poszt�ly ( k�z�pvezet�k, v�llalkoz�k, gazd�lkod�k, als�vezet�k, egy�b szellemi foglalkoz�s�ak, valamint szakmunk�sok fels� r�tege)

• Munk�soszt�ly (rosszabb st�tusz� szakmunk�sok, szakk�pzetlen �s mez�gazdas�gi munk�sok)

• Als�oszt�ly (szakk�pzetlen �s mez�gazdas�gi munk�sok als� egyharmada)

B). A szocializ�ci� folyamata. A szem�lyis�g �s a t�rsas jelens�gek.  Ismertesse a szocializ�ci� fogalm�t. Melyek a szocializ�ci�s folyamatot d�nt�en befoly�sol� t�nyez�k?

A szocializ�ci� fogalma:
"A szocializ�ci� olyan tanul�si folyamat, amely a sz�let�st�l a hal�lig tart. A szocializ�ci� nem m�s, mint a „t�rsadalomba val� beilleszked�s folyamata, amely sor�n az egy�n megtanulja megismerni �nmag�t �s a k�rnyezet�t, elsaj�t�tja az egy�tt�l�s szab�lyait, a lehets�ges �s elv�rt viselked�sm�dokat.”"(Bagdy, 1986.)

A befoly�sol� t�nyez�k, a "sz�nterek": 

• Az els�dleges szocializ�ci� sz�nhelye a csal�d
• A m�sodlagos szocializ�ci� legfontosabb sz�nhelye az iskola.
• Az iskola mellett igen jelent�s szocializ�ci�s szerepe van a kort�rscsoportnak
• A t�megkommunik�ci� is bet�lt szocializ�ci�s funkci�t.

15) t�tel

A). A tudom�nyos halad�s kora. P�ld�kon kereszt�l fejtse ki v�lem�ny�t a tudom�nyos halad�s vil�gunkat el�reviv� vagy t�nkretev� mivolt�val kapcsolatosan!(pl.: eg�szs�g�gy fejl�d�se-k�rnyezetszennyez�s)

Itt v�lem�nyt kell alkotni, �s �rvelni kell mellette.

B). A szocializ�ci� folyamata. A szem�lyis�g �s a t�rsas jelens�gek. Mutassa be a csal�d kit�ntetett szerep�t a gyermek szocializ�ci�s folyamat�ban!

A csal�di szocializ�ci� tartalma: 
 A gyermek tal�lkoz�sa a t�rsadalommal. 
 Az intim kapcsolatok m�k�dtet�s�nek mint�i.
 A kommunik�ci� k�pess�g�nek kialakul�sa (els�sorban a nyelvi kommunik�ci�).
 Az identit�s meghat�roz�s�nak (nem, t�rsadalmi helyzet, vall�s, etnikum) alapvet� eszk�ze.
 �ltal�nos �letes�lyek hagyom�nyoz�d�sa: eg�szs�g, v�rhat� �lettartam, v�rhat� iskolai v�gzetts�g, v�rhat� foglalkoz�s, anyagi helyzet
 A sz�l�-gyermek kapcsolat kihat�sa az �let id�ben t�voli szakaszaira (depresszi�, infarktus-vesz�lyeztetetts�g, stb.)
 Alapvet� viselked�si (pl. eg�szs�gviselked�si) szok�sok

16) t�tel

A). Az �j gazdas�gi �s t�rsadalmi vil�grend. Mutasson be egy olyan nemzetk�zi konfliktust, amely h�tter�ben �n szerint civiliz�ci�s konfliktus h�z�dik!

• A Nyugat eset�ben: Eur�pa �s �szak-Amerika (n�ha Ausztr�lia is).
• Oroszorsz�g
• Nagy-K�na: Korea, Vietnam
• Iszl�m identit�studat:
• India (K�n�hoz k�zel �ll� de m�s vall�si hagyom�ny�)

Az ezen a civiliz�ci�khoz tartoz� orsz�gok h�bor�ib�l kell egyet bemutatni.

B). A szocializ�ci� folyamata. A szem�lyis�g �s a t�rsas jelens�gek. Jellemezze a legfontosabb t�rsas hat�sokat. P�ld�kkal vil�g�tsa meg az azonosul�s, �s a szoci�lis tanul�s fogalm�t.

Szoci�lis tanul�s: Minden olyan tanul�st, amely r�v�n bek�vetkez� viselked�sv�ltoz�s t�rsas k�lcs�nhat�sok, szoci�lis interakci�k k�vetkezt�ben alakul ki szoci�lis tanul�snak nevez�nk.

Form�i: 

• Ut�nz�s
• Modellk�vet�s
• Azonosul�s (identifik�ci�)
• Bels�v� t�tel (interioriz�ci�)

Az azonosul�s sor�n a sz�nd�kosan vagy spont�n v�lasztott modellt�l �tvett viselked�si mint�k a szem�lyis�gbe be�p�lve annak r�sz�v� v�lnak. Az azonosul�s sor�n a hangs�ly nem az �tvett viselked�sen van, hanem a v�lasztott modellel val� kapcsolat fenntart�s�n.(Pl.: Kis gyermek azonosul valamelyik mese h�ssel, �s azt mondja: �N vagyok H�feh�rke)

17) t�tel

A). Kult�ra �s globaliz�ci�. Mit �rt�nk az inform�ci�s t�rsadalom fogalm�n? �n szerint seg�ti, vagy g�tolja az „inform�ci�robban�s” a t�rsadalmi mobiliz�ci�t?

Az inform�ci�s t�rsadalom fogalma:   a t�rsadalomban az inform�ci� el��ll�t�sa, inform�ci� eloszt�sa, terjeszt�se, haszn�lata �s kezel�se jelent�s gazdas�gi, politikai �s kultur�lis tev�kenys�g.

A sz�m�t�g�pek megjelen�s�t k�vet�en l�trej�v� inform�ci�robban�s elind�totta az inform�ci�s t�rsadalmak kialakul�s�t. A l�nyeg az inform�ci�k megszerz�se a legr�videbb id� altat, ez ember lassan k�ptelen megbirk�zni a nyak�ba z�dul� inform�ci��radattal...

B). A szocializ�ci� folyamata. A szem�lyis�g �s a t�rsas jelens�gek. Mutassa be a gyermek fejl�d�s�nek legjelent�sebb �llom�sait!

Az �ltal�nosan elfogadott fejl�d�si szakaszok:

• Intrauterin �let. Fogamz�st�l a megsz�let�sig
• �jsz�l�ttkor sz�kebb �rtelemben 0-6 nap, t�gabb �rtelemben: 0-28 nap

• Csecsem�kor 0-365 nap.
• Kisdedkor 1-3 �v
• �vod�skor 4-6 �v
• Iskol�skor 7-14 �v
• Serd�l�kor 15-20 �v.

Ezekhez kell n�h�ny mondatot f�zni.

18) t�tel

A). Kult�ra �s globaliz�ci�. Ismertesse p�ld�kon kereszt�l a Magyarorsz�got �rint� globaliz�ci�s kih�v�sokat

B). Lelki eg�szs�g �s betegs�g. Mit �rt�nk a lelki eg�szs�g fogalm�n? Milyen m�dszereket ismer, amelyek seg�tenek a lelki eg�szs�g meg�v�s�ban.

Az eg�szs�g tekinthet� a teljes fizikai, �s lelki:(ment�lis, pszichol�giai, t�rsas �s spiritu�lis) j�ll�t �llapot�nak. A j�ll�t �llapot�t jelenti, amelyben az egy�n meg tudja val�s�tani k�pess�geit, meg tud birk�zni a norm�lis �let stresszhelyzeteivel, term�kenyen k�pes dolgozni �s hozz� tud j�rulni a k�z�ss�g�nek �let�hez..Meg�rz�s�hez els�dlegen a  lelki higi�nia, �nismereti k�pess�g egy olyan �letforma kialak�t�s�ra, amelyben j�l �rezz�k magunkat, j�rulhat hozz�.

19) t�tel

A). A munka vil�ga. V�zolja az �j munkahely megszerz�s�nek alapvet� „technik�it”. 

Alapos el�k�sz�letek: sz�mvet�s, melyek az �rt�keim �s milyen legy�zend� hib�im vannak. Meg kell tervezni milyen munkahelyet szeretn�k (munka jellege, helye, kollekt�va, fizet�s, munkaid� stb.)

Ha kiv�lsztottam j�n a felder�t� munka. A lehet� legt�bb inform�ci�t kell szerezni leend� munkahelyemr�l.

�n�letrajz: els�sorban odaill� (ehhez kell ismernem, hogy ki, milyen szeml�lettel fogja olvasni...), figyelemfelkelt�, de igaz!!!

Motiv�ci�s lev�l: bizony�tani kell, hogy a p�ly�zatot mintha neked �rt�k volna ki... Mindenben a legjobb v�laszt�s vagy...

Interj�: felk�sz�lten, szer�nyen, kultur�ltan kell megjelenni

B). Lelki eg�szs�g �s betegs�g. A testi �s a lelki eg�szs�g �sszef�gg�se. Mit tud a „stresszr�l”?

A testi-lelki folyamatok szoros �sszef�gg�sben vannak egym�ssal - pszichoszomatikusak.  N�h�ny esetben a lelki �s testi t�nyez�k �sszef�gg�se tiszt�zott, nagyon sok esetben ma m�g nem vil�gos, hogyan okoznak a lelki probl�m�k testi t�neteket. A tiszt�zottak k�z� tartozik a stressz, amely a lelki fesz�lts�gek, er�s ingerek hat�s�ra, testi t�neteket produk�l: sz�v �s �rrendszeri valamint em�szt�szervi megbeteged�seket.Sajnos a stressz korunkban teljesen �ltal�nos, �gy az egyik legfontosabb eg�szs�g�gyi feladat ennek a cs�kkent�se.

20) t�tel

A). A munka vil�ga. Ismertesse a magyar munkaer�piac n�h�ny alapvet� probl�m�j�t! Ha lehet, sz�moljon be saj�t tapasztalatair�l is.

B). Lelki eg�szs�g �s betegs�g. Milyen �llami illetve civil szervezeteket ismer, amelyekhez a lelki probl�m�kkal k�zd� ember fordulhat? Mutassa be egy ilyen szervezet munk�j�t!

21) t�tel

A). A n�veked�s hat�rai. Tetsz�leges p�ld�kon kereszt�l mutassa be a profit �hs�g �ltal okozott k�rnyezeti k�rokat. �n milyen megold�sokat javasolna?

B). Lelki eg�szs�g �s betegs�g. Soroljon fel n�h�ny korunkra jellemz� lelki betegs�get! Milyen jelens�gek okozz�k e betegs�geket, �s hogyan k�zdhet�nk ellen�k?