A magyar iskol�k �s a nemzeti nevel�s 1930-40-es �vekben-

A h�szas �vek kultur�lis reformsorozata a klebelsbergi „konzervat�v moderniz�ci�” lass� evol�ci�s folyamata nem hozta meg a v�rt sikereket, de ideje sem volt a kibontakoz�sra. A k�lpolitika sem kedvezett a kultur�lis-t�rsadalmi program zavartalan megval�s�t�s�nak. A b�k�s fejl�d�s helyett a nemzetk�zi konfliktusok ki�lez�d�se volt jellemz�, s a tragikus v�gkifejlet sem v�ratott sok�ig mag�ra.

A harmincas �vek elej�nek gazdas�gi v�ls�ga is hozz�j�rult ahhoz, hogy a nagy �v� tervek j� r�sze nem val�sulhatott meg. A v�ls�g talaj�n fel�led� fasizmus m�r m�sf�le „moderniz�ci�t” hirdetett meg Eur�pa-szerte. Ez m�r nem a reformok korszaka, hanem a radik�lis t�rsadalmi �talak�t�s�.

A korszak kultuszminisztere �s vezet� ideol�gusa H�man B�lint (1885-1953) t�rt�n�sz- kult�rpolitikus volt, aki - egy�ves megszak�t�ssal - egy teljes �vtizedig (1932-1942) �llt a VKM �l�n. M�vel�d�spolitik�j�nak k�zponti gondolata „a nemzeti egys�g, a nemzeti er�k fokoz�sa �s koncentr�ci�ja” lett.

Egy 1938-ban mondott besz�d�ben �gy fogalmazott: „Korunk vil�gn�zeti �s erk�lcsi v�ls�ga a nyom�ban j�r� t�rsadalmi v�ls�ggal egy�tt nem kis r�szben �ppen a nemzetnevel�s ir�nyad� szempontjainak teljes elhanyagol�s�ra, az iskola, nevel� feladat�nak megtagad�s�ra vezethet� vissza. Ebb�l a v�ls�gb�l csak egy �t vezet a kibontakoz�s fel�: a nemzeti �let szint�zis�nek c�ltudatos el�k�sz�t�s�re ir�nyul� nevel�munka. Ez�rt k�v�nok a magyar k�zoktat�s eg�sz ter�let�n, valamennyi iskolat�pusban [...] fokozott m�rt�kben �rv�nyt szerezni a tud�sokt�l t�n len�zett, szakpedag�gusokt�l elhanyagolt nevel�-szempontnak.” (E ponton rokon�that� Imre S�ndor pedag�gi�j�val.) Ha pedig a nemzet egy�nis�ggel �s szem�lyis�ggel rendelkez� individuum, akkor l�tezik nemzetnevel�s is, hiszen mik�nt az egy�nt, �gy a nemzetet is nevelni lehet. Folytatva az anal�gi�t: ha az egy�n bels� fesz�lts�gei, v�v�d�sai a k�vetkezetes �s hat�kony cselekv�s akad�lyoz� t�nyez�i, akkor ez �gy van a nemzet „bels� egyenetlens�ge” eset�n is. Ha pedig az egy�nnek van saj�t vil�gn�zete, akkor a nemzet is rendelkezik ilyennel: „tagolatlan nemzeti vil�gn�zet” form�j�ban.

Vagy ahogyan a korszak kiemelked� �r�ja, a pedag�giai k�rd�sekkel is foglalkoz� Makkai S�ndor fogalmazott: Ahhoz, hogy a nemzet fennmaradjon, tov�bbra is k�zpontilag fel�gyelt nevel�sre van sz�ks�g, �s ez a nevel�s csak a saj�tosan magyar „�lettervnek” megfelel� keretek k�z�tt k�pzelhet� el.

A harmincas �vekben teh�t a nemzett� nevel�s vez�rgondolata el�nyt �lvez m�g a - kor�bban prefer�lt - vall�serk�lcsi nevel�ssel szemben is. Az �j nemzed�k „egys�ges �s egy�ntet�” nevel�se a legfontosabb, ennek rendel�dik al� az oktat�munka �s a szakk�pz�s is.

A nemzetnevel�s elveinek terjeszt�s��rt, min�l sz�lesebb k�rben val� meggy�kereztet�s��rt sokat tett a k�s�bbi kultuszminiszter, majd minisztereln�k Teleki P�l, aki 1938 m�jus�t�l 1939 febru�rj�ig volt a kultuszt�rca birtokosa. Az orsz�g lakoss�g�t �ntudatos nemzett� form�lni-nevelni - e k�v�ns�gnak (t�l Imre S�ndor elvont nemzetnevel�s elm�let�n) s�rget� aktualit�st adott az orsz�got ekkor fenyeget� konkr�t vesz�ly: mind a hitleri N�metorsz�g, mind a szt�lini Szovjetuni� elnyel�ssel fenyegette.

J�l tetten �rhet� a h�mani oktat�spolitik�nak a k�zponti �llami iskolafel�gyeletet tov�bbra is fenntartani k�v�n� jellege az 1934. �vi k�z�piskolai reformban. A k�z�piskol�r�l sz�l� 1934:11. t�rv�nycikk a re�lgimn�zium �s re�liskola megsz�ntet�s�vel �j alapokra fektette a k�z�piskolai oktat�st. A reform nyom�n 1938-ban megjelent gimn�ziumi tanterv nagyobb teret szentelt az �gynevezett nemzeti t�rgyaknak. A h�mani koncepci� gimn�ziuma a nemzet �let�ben vezet� szerepre hivatott �rtelmis�g nevel�s�nek iskol�ja.

A honv�delem k�rd�se a lehet� legszorosabban �sszekapcsol�dott a trianoni rabl�b�ke �ltal elcsatolt ter�letek, ha kell er�szakos visszaszerz�s�vel. A katonai felk�sz�t�s sz�ntere az iskolai �letben a testi nevel�s volt. Az iskola ilyen ir�ny� nevel�s�vel koherens m�don �sszekapcsol�dott a cserk�szmozgalom �s a levente mozgalom. Ezeknek a seg�ts�g�vel k�s�relte meg a magyar oktat�spolitika a fiatalok felk�sz�t�s�t az esetleges h�bor�ra…