A h�res „sv�d torna” kezdetei

Az ember �letm�k�d�seivel �sszehangolt tornarendszer alapjait Eur�p�ban el�sz�r a sv�d Per Henrik Ling (1776-1839) rakta le. Ling 1808-t�l a lundi egyetemre ker�lt v�v�mesternek, ahol anat�miai �s fiziol�giai koll�giumokat hallgatott. Saj�t bevall�sa szerint Guts-Muths �s Pestalozzi k�s�rletei sarkallt�k arra, hogy �lettani alapon rendszerezze a testgyakorlatokat.

Koncepci�ja azon alapult, hogy a testnevel�st csak olyan ismeretekre lehet alapozni, amelyek igaz�t az anat�mia �s az �lettan m�r bizony�totta. Az ilyen testgyakorlatok seg�ts�g�vel bizonyos kedvez� hat�sok v�lthat�k ki az emberi szervezetben. A testnevel�s oktat�ja akkor j�r el helyesen, ha olyan izomcsoportokat fejleszt, amelyek el�seg�tik a helyes, sz�p testtart�st, a bels� szervek m�k�d�s�t. Lehet�v� teszik a test ar�nyos fejleszt�s�t, a helyes testtart�s kialak�t�s�t, a munk�b�l, a betegs�gb�l ad�d� k�ros hat�sok megel�z�s�t, illetve lek�zd�s�t.

A k�s�bb k�nonrendd� merevedett metodikai utal�sai k�z�l legjellemz�bb a foglalkoz�sok z�rt, h�rmas egys�g jellege. A z�rt egys�gek mindig a beidegzett bevezet� gyakorlatanyaggal kezd�dnek. Az �ra f� r�sz�ben fokozott intenzit�s� tart�sos jelleg� er�fejleszt� elemek k�vetkeznek. A foglalkoz�st pedig a m�r megszokott levezet�mozg�sok z�rj�k. Ling eredeti elgondol�s�ban n�gyf�le gimnasztik�t akart l�trehozni:

pedag�giai,

katonai,

orvosi �s

eszt�tikai gimnasztik�t.

Ezekb�l azonban csak kett� val�sult meg, az orvosi �s a pedag�giai. P.H. Ling nem haszn�lt szereket. A „sv�d” tornaszerekk�nt ismert seg�deszk�z�ket (bord�sfal, gerenda, ugr�szekr�ny, nyerges gerenda �s pad) fia �s tan�tv�nyai szerkesztett�k.

A sv�d torna saj�toss�gai

A sv�d torna nem tette lehet�v� a gyakorlatok kombin�ci�j�t, fejleszt�s�t. Ez�rt bizonyos gyakorlatelemeket, mozg�sanyagokat �s sportszereket m�s „tornarendszerekb�l” k�nyszer�ltek �tvenni. Hjalmar Ling �s munkat�rsai dolgozt�k ki az els� r�szegys�gekre bontott tantervet. A testnevel�s m�k�d�si ter�let�t kiterjesztett�k a l�nyok foglalkoztat�s�ra. Megszervezt�k a tan�rk�pz�s iskolai, gy�gy gimnasztikai �s katonai kik�pz� �gazatait is.

A sv�d tornair�nyzat sok vonatkoz�sban kiel�g�tette a kor eszt�tikai ig�ny�t is, amelyben a legl�nyegesebb a hangs�lyozott egyenes testtart�s, er�s termet, a kim�rt �s tart�sos mozg�s voltak. Ez a testmozg�s rendszer maxim�lisan megfelelt a kor katonai felk�sz�t�si k�v�nalmainak is.