A lovagi r�tegek testkult�r�ja a XI-XVI. sz�zadban

A lovagi harcmodor t�rt�nelmi szerepe

A IX. sz�zadi m�r �s a normann el�z�nl�s elleni harcban m�r annyira nyilv�nval�v� v�lt a p�nc�lba �lt�z�tt lovasok f�l�nye, hogy a frank uralkod�k a nehezen szervezhet� �s termel�sben is n�lk�l�zhetetlen k�zszabad gyalogok helyett bel�l�k alak�tott�k ki hadsereg�k gerinc�t. A hadi szolg�lat fej�ben birtokadom�nyt (benef�cium) �s lovagi c�met nyer� harcosok a kir�llyal h�b�ri viszonyba ker�ltek. A XI., majd a XII. sz�zad folyam�n a lovags�g int�zm�nye m�r eg�sz Nyugat-Eur�p�t beh�l�zta. Az adom�nybirtok �r�k�lhet�v� v�lt. A lovagi rendbe tartoz�s k�vetelm�nye azonban nem a vagyon, hanem a lovagi sz�rmaz�s lett. Nem lovag sz�let�s�eket csak az uralkod�k �thettek lovagg�.

A k�lcs�n�s v�delmi �s harci felk�sz�lts�g �sszehangol�s�ra, a r�sz�rdekek vagy saj�tos, vall�si mezbe �lt�ztetett c�lkit�z�sek megval�s�t�s�ra, l�tre j�ttek az els� �n�ll� egyh�zi �s vil�gi lovagszervezetek:

a johannit�k (1048),

a templ�riusok (1119) �s

a n�met lovagrend (1198).

Minden lovagrend �l�re v�lasztott nagymester ker�lt. A XII. �s XIII. sz�zadi lovags�g m�r a nemess�gen bel�l is z�rt feud�lis katonai rendet k�pezett. A lovagrend felk�sz�t�si norm�it a kor harc�szat�hoz sz�ks�ges magas fok� fizikai k�vetelm�nyek hat�rozt�k meg. K�ztudom�s�, hogy a nyugati �s k�z�p-eur�pai harcm�d legd�nt�bb elem�t eg�szen a XIV. sz�zad v�g�ig a hidegfegyverekkel v�vott p�ros k�zdelem k�pezte. A harci �t�k�pess�g pedig els�sorban a v�rtbe �lt�z�tt lovag fizikai erej�n �s �ll�k�pess�g�n nyugodott. A v�gtat� lovas a nyeregb�l kiemelkedve megsokszoroz�dott er�vel fel�lr�l csaphatott le gyalogos ellenfel�re, vagy egyszer�en elsodorta azt. A s�lyos p�nc�lzatban val� fegyverforgat�s pedig megn�velte az egyens�ly�rz�k szerep�t, ami v�gs� soron a lovon, illetve a talpon marad�s n�lk�l�zhetetlen felt�tel�v� v�lt.

A XIV. sz�zad k�zep�t�l ugyan az �j�szat �s a gyalogos harcmodor ism�telt el�t�rbe ker�l�s�vel, majd a t�zfegyverek alkalmaz�s�val a lovags�g csatad�nt� szerepe elhalv�nyult.

A h�t lovagi k�szs�g

A lovagi nevel�s h�t fizikai k�szs�ge (septem probitates) szerves kapcsolatban alakult ki a h�t szabad m�v�szet (sptem artes liberales) �s a h�t k�vetend� er�ny (sdeptem virtutes) sz�mmisztik�j�val. Ennek megfelel�en a feln�vekv� f��ri fiatals�g f�rfinemzed�keinek meg kellett tanulniuk:

�         lovagolni (equitare),

�         �szni (natare),

�         vad�szni (aucupare),

�         �jazni (sagittare) �s

�         v�vni (certare). Elsaj�t�ttatt�k vel�k

�         az udvari szolg�lat, sz�rakoztat� t�bl�s j�t�kait (scacis ludere) �s

�         a labd�z�st (ballare),

 tov�bb� az udvari j� modorhoz n�lk�l�zhetetlen versmond�s m�v�szet�t �s a k�rt�nc (rondellus) alapl�p�seit.

A rendszer kidolgoz�s�t a hagyom�ny a IX. sz�zadban �lt Gedefroy de Preully nev� francia lovagt�l sz�rmaztatja. A k�s�bbiekben m�g sz�mos m�s szab�lym�dos�t�s is sz�letett, ezek azonban a Preully-f�le alapnorm�kat nem �rintett�k.

A X. sz�zadt�l bevett szok�ss� v�lt, hogy a nyugat-eur�pai f�urak h�t�ves kort el�r� fiaikat egym�shoz vagy a kir�lyhoz k�ldt�k „m�res”-t tanulni. Itt a gyerekek egyben a t�sz szerep�t is bet�lt�tt�k.

H�tt�l tizen�t �ves korig a h�z �rn�je k�rnyezet�ben apr�dkodtak, tizen�tt�l huszonegy �ves korig pedig a seigneur mellett fegyverhordoz�k�nt, lov�sz-, v�v�-, k�s�bb t�ncmesteri fel�gyelettel k�sz�lhettek a lovagi pr�bat�telekre.

Az egyre s�lyosbod� f�mv�rtezetben �z�tt lovas harc�szat legnehezebben elsaj�t�that� elem�nek, az egyens�ly�rz�knek a kialak�t�s�t falovon alapozt�k meg, majd �tt�rtek a tereplovagl�sra.

A szabad �sz�skor �s a lovas �sztat�skor f�k�nt a lemer�l�st ellens�lyoz� t�ml�k �s m�s ballasztanyagok haszn�lat�nak elsaj�t�t�s�ra k�pezt�k ki.

A lovagi harcmodor p�rviadalszer� form�it a b�l�ny-, a medve-, a szarvas- �s a vaddiszn�vad�szatban gyakorolt�k.

Az �jaz�sba val� bevezet�sre �s a solym�szvad�szat k�nny� vadcserk�szet�re rendszerint a f��ri d�m�kkal egy�ttes t�rsas kir�ndul�sokon ker�lt sor.

A mozg�sanyag ismeret�nek hi�ny�ban a k�zi k�nyveinkben „v�v�sk�nt” r�gz�lt viadalforma a korszak harc�szat�ban a v�d�- �s t�mad�fegyverek egy�ttes haszn�lat�t, a l� ir�ny�t�s�t �s az �nv�delmi birk�z�fog�sok alkalmaz�s�t jelentette. Az ilyen st�lusban lezajlott lovas, majd a nyeregb�l kir�ngat�s ut�n gyalogos isten�t�leti (perd�nt�) viadalokn�l a sz�r�-, v�g�- �s �t�fegyverekkel legfeljebb z�z�d�sokat vagy kisebb agyr�zk�d�sokat lehetett el�id�zni. Ez�rt a k�zd�ket arra k�sz�tett�k fel, hogy egym�s �ll�k�pess�g�t fel�r�lj�k, majd az ellenfelet valamilyen fog�ssal f�ldre d�nts�k. V�gezet�l kegyelemt�r�ket (corda miseri) p�nc�lzat�nak valamelyik ny�l�s�hoz t�ve kicsikarj�k a v�lts�gd�jat, a k�rt�r�t�st vagy a h�b�ri fogadalmat.