A n�met tornair�nyzat

A n�met torna megalapoz�sa

Friedrich Ludwig Jahn (1778-1852) �s Ernst Eiselen (1792-1846) nev�hez f�z�dik. Jahn ink�bb a szervez� �s elvi ir�ny�t�, Eiselen pedig a kivitelez� �s a rendszerez� szerep�t t�lt�tte be.

A Jahn-f�le torna

A Jahn-f�le torna mozg�srendszer�nek kiaalak�t�s�t a filantropist�k �tt�r� munk�ss�ga tette lehet�v�. Jahn elm�leti koncepci�it J.G. Fichte n�met idealista filoz�fust�l k�lcs�n�zte, aki a
-„l�leknek engedelmes test�”,
-„fizikailag j�l k�pzett”,
-„egyszer�, ig�nytelen �s �germ�n �letrend szerint nevelt”,
-„b�rmikor fegyverbe sz�l�that� ifj�s�g”
megteremt�s�ben l�tta a tornagyakorlatok feladat�t.

A t�rt�n�sz-filol�gus Jahn tanulm�nyozta a nap�leoni hadm�v�szet �s az osztr�k-n�met hadseregek kudarcainak okait. A fichtei nemzeteszm�ny nevel�si gyakorlatba val� �t�ltet�se sor�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a kell�en fanatiz�lt, egy�ttes cselekv�shez �s vez�nysz�hoz szoktatott harc csoportok helyt�ll�sa szakszer�en �ssze�ll�tott menet-, rend- �s szergyakorlatokkal nagym�rt�kben fokozhat�. Ennek megfelel�en munkat�rsaival kik�s�rletezett egy olyan tornarendszert, amely nemcsak az egyes harcosoknak k�lcs�nz�tt nagyfok� �ll�k�pess�get �s koordin�lt mozg�sk�szs�get, hanem a nagy egys�geket is alkalmass� tette a k�l�nb�z� jelekkel kiadott parancsnok �temes v�grehajt�s�ra.

Nyilv�nos sz�nre l�p�s�re 1811-ben ker�lt sor, amikor a Berlin melletti Hasenheide nev� r�ten tan�tv�nyaival tornateret rendezett be �s megkezdte a gyakorlati munk�t. P�ld�j�t k�vett�k a t�bbi n�met v�ros pedag�gusai is. 1813 okt�ber�ben a lipcsei „n�pek csat�j�ban” m�r ott harcoltak a Jahn f�le rendszer szerint felk�sz�tett katon�k. A XIX. sz�zad derek�n a politikai esem�nyek h�tter�ben a Jahn elveit vall� kor�bbi katonai csapattorna anyag�t az iskolai testnevel�s k�vetelm�nyeihez kellett form�lt�k.

Spiess �s Eiselen munk�ss�ga

Jahn „rendszer�t” iskolai vonatkoz�sban a sv�jci Adolf Spiess (1847) fejlesztette tov�bb. A szabadgyakorlatok mell� k�l�nf�le k�ziszer-, rend-, f�gg�- �s t�maszgyakorlatokat dolgozott ki. Ehhez a munk�ss�ghoz Ernst Eiselen az oktat�smetodika kidolgoz�s�val, oktat�t�bl�k k�sz�t�s�vel j�rult hozz�.

A csapattorna h�vei kezdetben mereven elz�rk�ztak a szabadgyakorlatok bevezet�se el�l, de k�s�bb, az iskolai oktat�s eredm�nyei l�tt�n k�nytelenek voltak megbar�tkozni vele. A n�met torna, bels� strukt�r�j�nak ilyen �rtelm� megv�ltoztat�sa ut�n, mint Jahn-Eiselen-Spiess-f�le torna rendszer v�lt ismeretess�.

A n�met tornair�nyzat a nagy t�megek (katonai egys�gek, iskolai oszt�lyok, egyes�letek) testgyakorlati foglalkoztat�s�val gazdag�totta a testkult�r�t. A filantropist�kt�l �tvette azt a felfog�st, hogy az ifj�s�got az �letre kell felk�sz�teni. Ez a felk�sz�t�s term�szetesen els�sorban a katonai el�k�pz�st jelentette