Fizikai felk�sz�t�s az �kori G�r�gorsz�gban

A testnevel�s �s sportt�rt�net a Kr.u.I.sz�zadban �l� Pollux sz�magyar�zat-gy�jtem�nye alapj�n az antik g�mnasztik�t k�pz�si c�lj�t �s gyakorlatanyag�t tekintve h�rom f� alkot�elemre:

�         mozg�sos gyermekj�t�kokra,

�         orkhesztikai- �s

�         palesztrikai ismeretekre bontja.

A mozg�sos gyermekj�t�kok

A fizikai k�pess�gek fejleszt�sre �s a verseng�si hajlam kialak�t�s�ra szolg�l� ut�nz� mozg�sokat, fog�-, karika-, labda- �s szembek�t�sdi j�t�kokat foglalja mag�ba.                                                             

Orkesztika

A serd�l�k archaikus k�vetelm�nyrendszere az �si beavat�si szertat�sokban, ritu�lis (ig�z� �s harci) t�ncokban, zen�ben, valamint a f�rfias helyt�ll�shoz sz�ks�ges er�nyekben �s mozg�s�gyess�gekben val� j�rtass�g�t foglalta mag�ban. Lukianosz t�bb vonatkoz�sban is utalt arra, hogy orkesztikai k�pz�s �letkorilag megel�zte a palesztrikait, k�s�bb pedig annak el�k�sz�t� �s kieg�sz�t� r�sz�t k�pezte. T�rt�netileg konkr�t kultikus �s harci c�lkit�z�sekhez kapcsol�dott. �gy p�ld�ul a fegyvert�ncokat – amint ez a sp�rtai p�rrkih� egy k�s�bbi v�ltozat�n�l is megmutatkozott – harc�szati k�r�lm�nyek k�z�tt gyakorolt�k.

Palesztrika

Eredetileg k�zvetlen�l az avat�spr�b�kra �s a fegyveres k�zdelemre val� felk�sz�l�st szolg�lta. Nev�t a Kr.e.VIII. sz�zadban a gyakorl�terek  mellett �sszet�kolt kezdetleges „birk�z�csarnokok”-r�l (palaisztr

nyerte. Elterjed�se  a neh�zfegyverzet� gyalogos (hoplita) harcmodor fokozott el�t�rbe ker�l�s�vel volt kapcsolatos. A Kr.e.VII.sz�zad derek�t�l a hoplita szolg�latra val� felk�sz�l�st minden feln�tt szabad sz�let�s� polg�r sz�m�ra k�telez�v� tett�k, aki el�g gazdag volt ahhoz, hogy felszerelje mag�t az ehhez sz�ks�ges bronzfegyverzettel �s v�rtezettel. A palesztrika mozg�srendszer�n bel�l az �ltal�nos fizikai k�pz�s alapj�t a d�r bev�ndorl�k �ltal m�r kor�bban kialak�tott antik �ttusa (pentatlon) k�pezte. Ez – az adott polisz stadionhossz�nak megfelel� 192-196 m-es – fut�sb�l, halterral v�gzett t�volugr�sb�l, gerelyhaj�t�sb�l, diszkoszvet�sb�l �s birk�z�sb�l �llt. A palesztrik�hoz tartoz� t�bbi testgyakorlati �g k�z�l legnagyobb jelent�s�gre az �k�lv�v�s, a pankration, a fegyveres fut�s, a kocsihajt�s, a lovagl�s, a lovas d�rdavet�s �s a v�v�s emelkedett. De hat�k�re kiterjedt a k�haj�t�s, a k�t�lh�z�s, a vad�szat, az �j�szat, helyenk�nt az �sz�s �s az evez�s oktat�s�ra is. Az antik g�mnasztika  (az orkhesztika �s a palesztrika) saj�toss�gai legmark�nsabban a g�r�g v�ros�llamokban �gy Sp�rta majd Ath�n polg�rainak �letm�dj�ban t�kr�z�dtek.

Sp�rta

A t�rzsi hagyom�nyokat mereven �rz� sp�rtai felk�sz�t�si rendszer a Kr.e.VIII-VII. sz�zadban mutatott f�l legnagyobb eredm�nyeket. Ebben az id�ben Lak�ni�ban mintegy 9000 teljes jog� sp�rtai uralkodott megk�zel�t�leg 30 000 f�lszabad perioikosz �s 200 000 kiszolg�ltatott hel�ta f�l�tt. Ilyen ar�nysz�m� uralkod� oszt�ly az akkori fegyvertechnikai, munkamegoszt�si �s ideol�giai viszonyok mellett csak �gy tudta hatalm�t megtartani, ha az eg�sz �llamot katonai t�borba szervezte. Nevel�spolitikai c�lkit�z�s�nek k�z�ppontj�ba pedig a minden k�r�lm�nyek k�z�tt gy�zni tud�, vakmer� kitart� �s vakon engedelmesked� nemzed�kek kialak�t�s�t �ll�totta. A h�t�ves kor�ak csoportjait egy-egy �llami fel�gyel�re b�zt�k. Nevel�s�k hat�konys�ga k�t alappill�ren nyugodott:

Minden gyermek magatart�s��rt minden t�rsa �s minden feln�tt felel�ss�ggel tartozott.

A nevel�ket nem �rdektelen rabszolg�kb�l, hanem a legmegbecs�ltebb szabadok k�z�l v�logatt�k ki.

A tizen�t �vesekre v�rt az �si avat�spr�b�k eldurvult form�ib�l – a messz�nai h�bor�k alatt (Kr.e. 645-628) – kifejlesztett kr�ptei�kon t�rt�n� helyt�ll�s. Ez l�nyeg�ben egy olyan pr�ba�vet jelentett, amelynek keret�ben az avatand�k harminc-negyven f�s csoportjai meghat�rozott harci gyakorlatokat hajtottak v�gre a l�zong� hel�ta falvak k�rzet�ben.

A pr�ba�v letelt�vel a felavatottak az eur�noszok csoportj�ba ker�ltek, ahol a gyakorlatok alapj�t a pentatlon, az �k�lv�v�s �s a k�zitusaelemek k�pezt�k. Itt nagy s�lyt helyeztek a

�         lovass�gi kik�pz�sre,

�         az �j�szat �s

�         a paritty�z�s oktat�s�ra is.

Az el�bbire az�rt , mert Lak�nia ter�let�n a lovass�g a hoplita hadvisel�s uralkod�v� v�l�sa ut�n is meg�rizte jelent�s�g�t. Az ut�bbiakra pedig az�rt volt sz�ks�g, mert Sp�rta anyagi helyzete nem engedte meg a zsoldos �j�szok �s paritty�sok fogad�s�t. H�rhedtt� v�lt fegyvert�ncukban, a p�rrhik�ben ritmikusan imit�ltatt�k a paritty�z�s, a nyilaz�s, a d�rdavet�s �s a kardv�v�s mozdulatait. K�zben �gyesen kellett kezelni�k a pajzsot, megfelel� temp�ban kellett kit�rni�k az �ket dob�l� oktat�k �s fel�gyel�k k�darabjai el�l.

A h�sz�ves kort el�rt f�rfiakat ism�telten agonisztikus pr�b�knak vetett�k al�, amit �ttett�k az eph�boszok csoportj�ba. A rendszeres katonai kik�pz�s harminc�ves korig tartott, de meghat�rozott id�szakokban ezt k�vet�en is ki kellett j�rniuk a gyakorl�terekre.

H�sz�ves korig a l�nyok is a f�riak�hoz hasonl� k�pz�sben r�szes�ltek. A k�ls� hadj�ratok idej�n ugyanis els�sorban az otthon maradt n�k osztagaira h�rult a rendfenntart�s.

Ath�n

A g�r�g v�ros�llamokban megval�sult g�mnasztikai k�pz�s fentebb v�zolt szerkezet�nek legjellemz�bb form�ja Ath�nban alakult ki. Kr. E. 594-ben Szol�n t�rv�nybe iktatta, hogy minden szabad polg�r k�teles fiait g�mnasztikai �s grammatikai oktat�sban r�szes�teni. A szol�ni reformok v�grehajt�sakor a palaisztr�k kib�v�t�s�vel Ath�nben �t �llami g�mnasziont hoztak l�tre. K�z�l�k a Kr.e.V.sz�zadban a K�phisszosz partj�n �p�lt H�rosz Akad�moszr�l elnevezett „Akad�mia” emelkedett a legnagyobb jelent�s�gre. A g�mnszionok l�tes�tm�nykomplexum�hoz uszod�k, testgyakorl�csarnokok, fedett fut�p�ly�k, j�t�kterek, f�rd�k, pihen�parkok �s el�ad�teremnek is haszn�lhat� t�gas helyis�gek tartoztak. A fogathajt� �s a lovagl�foglalkoz�sokat a hippodromban v�gezt�k.

Peiszisztratosz pedig Kr.e. 566-ban a „Panathenia”-i �nneps�gek m�sor�t kib�v�tette atl�tikai sz�mokkal, amelyekben a 15. �let�v�ket bet�lt�tt fi�knak kellett sz�mot adniuk edzetts�g�kr�l.

Az ath�ni testnevel�s �letkori saj�toss�goknak megfelel� fel�p�t�si rendje meg�rizte a Sp�rt�n�l m�r t�rgyalt h�rmas tagolts�got A fi�gyermekek

h�tt�l tizenn�gy �ves korig mag�niskol�kban vagy h�zitan�t�k vezet�s�vel saj�t�tott�k el az orkesztikai �s palesztrikai alapokat. A vagyonosabbak gyermekei

tizen�t �ves kort�l a g�mnaszionokban folytathatt�k tanulm�nyaikat. Itt a fizikai felk�sz�t�s anyaga fel�lelte az �sz�st, az �k�lv�v�st, a pankrationt, a pentatlont �s a lovagl�st. De foglalkoztak a t�nccal �s a labdaj�t�kokkal is. A leggazdagabb ifjak

tizennyolc-huszonegy �v k�z�tt az epheboszk�pz�s keret�ben ismerkedtek meg a az �llamigazgat�si filoz�fiai �s retorikai alapokkal, illetve szereztek j�rtass�got a korabeli katonai vezet�studom�nyhoz n�lk�l�zhetetlen lovagl�-, evez�s-, �j�sz-, v�v�-, menet-, rend- �s fegyvergyakorlatokban.

A kalokagathia:

Az �kori g�r�g szerz�k m�veiben viszonylag gyakran el�fordul� kett�s jelz� a Kalosz agathosz. Ezeket a jelz�ket egy�ttesen – �ltal�ban – k�vet�sre m�lt� emberekre mondj�k, m�gpedig �gy, hogy a kalosz ink�bb erk�lcsi, mint testi sz�ps�get jelent, de a korabeli felfog�s szerint nem lehet er�nyes (erk�lcs�s, becs�letes) az a f�rfi, aki test�t elhanyagolja. A g�r�g – kiv�ltk�pp az ath�ni - nevel�si rendszer v�gc�lja a testi �s szellemi �rt�kek �sszhangja (g�r�g�l) a kalokagathia egy olyan, els�sorban erk�lcsi elv�r�s volt a t�rsadalom r�sz�r�l – amely legink�bb Ath�nban – a v�ros�llam polg�raival szemben nyilv�nult meg. F�k�nt szellemi – etikai min�s�get jelentett, �m a kifejez�s eredeti jelent�s�nek megfelel�en a testi �rt�kek jelenval�s�g�ra is utalt. Arisztotel�sz volt az, aki az er�nyt (aret�) valamint a testi – szellemi kiv�l�s�got (kalokagatia) egyenrang�nak tartotta �s nevel�si rendszere v�gc�lj�nak „az ezen tulajdons�gokkal rendelkez� polg�rok k�z�ss�g �ltal t�rt�n� felnevel�s�t tekintette”. Az arisztotel�szi erk�lcsi �s nevel�si felfog�s legnagyobb tan�tv�nya az antik vil�g legnagyobb hadvez�re, a vil�gh�d�t� maked�n kir�ly, Nagy S�ndor is hozz�j�rult ahhoz, hogy a hellenizmus szellemi �rt�kei, vel�k Arisztotel�sz tanai is utat tal�ljanak t�voli n�pek t�megeihez.

Itt mindenk�ppen meg kell �llnunk, mert hasznos lehet ut�na n�zni annak, hogy a kor�bbi etikai hagyom�nyokat �sszefoglal� �s sok vonatkoz�sban �j m�rc�ket fel�ll�t� Arisztotel�sz mik�ppen �p�tette be a „kalosz kai agathosz an�r”, vagyis a „testi �s szellemi jegyeit tekintve kiv�l� f�rfi�” k�p�t a saj�t maga �ltal kidolgozott etikai rendszerbe.

A katonai nevel�s gyakorlati pedag�giai oldal�r�l az sem lehet k�z�mb�s, hogy Arisztotel�sz nevel�si rendszere milyen hat�ssal volt legh�resebb tan�tv�ny�ra, a t�rt�nelem egyik legnagyobb - m�r igen fiatalon vil�gbirodalmat alap�t� - hadvez�r�re, Nagy S�ndorra.

Felhaszn�lt irodalom: Kert�sz Istv�n: Kalokagathia, Arisztotel�sz �s Nagy S�ndor” A Magyar Testnevel�si Egyetem K�zlem�nyei 1994. 3. Sz. 7. Oldal)