Katonai felk�sz�t�s a k�z�pkori Jap�nban �s a nom�d n�pekn�l

Jap�nban a fizikai felk�sz�t�sr�l sz�l�, kor�bbi �vszazadokra visszany�l� feljegyz�sei t�kr�zik a t�rzsi arisztokr�ci�b�l „daimj�”-kk�, a fegyveres k�s�retek „szamur�jok”-k� el�l�pett vagy jakuz�k k�z� cs�szott kasztjainak �let�t. Az eml�tettek viszonya – a XVII. Sz�zadban r�gz�tett „busid�” (harcos �tja) norm�kig – �ratlan szab�lyok, pontosabban a pillanatnyi er�viszonyok f�ggv�ny�ben alakult.

Az Edo-korszak uralkod�i 1563-t�l folyamatosan bevezettett�k a harc�szati testgyakorlati �gak int�zeteiben a szakoktat�k �llami foglalkoztat�s�t. A XVII. Sz�zad v�g�re az �sz�sban 14, a v�v�sban 6, az �j�szatban 50, a sz�mszer�j�szatban 150, a lovagl�sban 60, a l�ndzsakard �s gerelyv�v�sban 140, a kend�ban 700, a dzsiu-dzsicuban t�bb mint 170 oktat�t tartottak nyilv�n. Okinava sziget�n az 1600-as �vek k�r�l megjelentek a kemp� (karate) korai form�i.

Fizikai felk�sz�t�s az �zsiai nom�dokn�l

A Kauk�zust�l Tibetig h�z�d� f�ves puszt�k n�peinek fizikai felk�sz�t�s�t, testgyakorlatait a szilaj �llattart� �letm�d �s a k�nny�lovas harc�szat sz�ks�gletei hat�rozt�k meg. A lovasj�t�kok k�z�l a t�r�k�k szenved�lyesen �zt�k a fegyveres p�rviadalokat (djerid j�t�kok) �s a perzsa eredet� p�l�t is. A zs�km�nyszerz� lovasj�t�kok k�z�l legismertebb a kauk�zusiak k�r�ben a m�r eml�tett „lelo”, az afg�nokn�l a „buz-keshi”, amelyben egy kisebb �llatot kellett egym�st�l elragadniuk a csapatoknak. A nagy k�zkedvelts�gnek �rvend� hajt�vad�szatokat harcgyakorl� kitart�s- �s �gyess�gpr�b�knak tartott�k..

A k�z�pkori �zsia nom�d n�peinek egykori vet�lked�srendszer�re legjobban a mongolok „erin gurvan nadom” (A f�rfiak h�rmas j�t�kai �nnepeib�l lehet k�vetkeztetni. A helyi hagyom�nyok szerint ezt el�sz�r 1215-ben az egyes�tett mongol t�rzsek nagy tavaszi seregszeml�j�n tartott�k. A h�rmas pr�ba- az el�z�ekben m�r eml�tett – birk�z�sb�l, �j�szatb�l, l�versenyz�sb�l �llt. A l�r�l v�grehajtott �jl�v�szetn�l a c�l�llv�nyt mintegy 70 m�terre �ll�tott�k fel. A fel�je nyargal� harcosoknak egy-egy ny�lvessz�t kellett szembe, oldalr�l, illetve lovukr�l visszafordulva belel�ni�k. A pr�ba harmadik r�sze, a l�futtat�s, mintegy 14-15 ezer m�ternyi t�vra fel�ll�tott „igazl�t�k” megker�l�s�t jelentette. Az �nneps�geket k�l�nb�z� lovas kerget�- �s zs�km��nyol�j�t�kok eg�sz�tett�k ki, amelyekben a l�nyok is r�szt vehettek.

Szurharbanon” n�ven ugyanilyen h�rompr�b�s” j�t�khagyom�nyokkal tal�lkozhatunk a mai Kazahszt�n ter�let�n lak� burj�tokn�l is A k�l�nbs�g csup�n annyi, hogy itt az �j�szati sz�mot meg�r�k�t� �br�kon nem l�h�tr�l, hanem gyalogosan r�p�tik ki nyilaikat.

A „h�rompr�b�s” j�t�kok szok�s�t az �zsiai b�lcs�b�l K�rp�t-medenc�be v�ndorolt magyarok �s kunok is �polt�k.

A gyalogos, fegyver n�lk�li k�zd�vet�lked�sek legelterjedtebb form�it a n�pi birk�z�iskol�k napjainkig fennmaradt st�luselemei �rzik. Az ellens�g foglyul ejt�s�t, a n�zetelt�r�sek b�k�s elint�z�s�nek m�dj�t, helyenk�nt az avat�si kiv�laszt� pr�b�k mot�vumait epikus hagyom�nyok �rzik. A m�rk�z�seket kih�v� jelleg� dob�-, ugr�- �s er�fitogtat� gyakorlatokkal vezett�k be, amelyek nemcsak a bemeleg�t�st szolg�lt�k, hanem az ellenfelek megf�leml�t�s�t is. Maga a k�zdelem egym�s b�rnadr�gj�nak (�v�nek), illetve fels�ruh�j�nak megragad�s�val kezd�d�tt. Az akci�k kivitelez�s�ben �s az ellenfelek f�ldre vitel�ben nagy szerepe volt a l�bmunk�nak �s a g�ncsoknak. Az ural-altaji, kauk�zusi �s a mongol n�pekn�l a m�rk�z�s egyetlen dob�sig tartott. A versenyt a gy�ztesek - egykori t�rzsi totem�llat�nak (sas) mozg�s�ra eml�keztet� - t�nca z�rta, amely a megh�doltat�st fejezte ki. Az ir�ni �s a t�r�k birk�z�k (peliv�nok) b�rnadr�gban �s olajozott fels�testtel k�zd�ttek. Az ut�bbiakn�l a k�t v�llra fektet�s jelentette a gy�zelmet.