A katon�k harcra t�rt�n� felk�sz�t�se �s a sport a k�z�pkori �zsia n�h�ny orsz�g�ban

I.

Fizikai felk�sz�t�s a k�z�pkori Indi�ban

A heftalit�k (feh�r hunok) �szaki bet�r�se (470-480) az elef�nt- �s a bivalyszekeres harc�szat cs�dj�t jelentette. A h�d�t�k elleni harcban nagy tekint�lyre tettek szert a kastrij�k kasztj�n bel�l a t�rk eredet�, de m�r indiaiv� v�lt nemzets�g tagjai, a radzsputok (�k hozt�k be Indi�ba a harcgyakorl�st seg�t� lovasp�l�t, amit k�s�bb a perzs�k t�k�letes�tettek udvari sz�rakoztat� j�t�kk�).

A radzsputok felk�sz�t�si pr�b�ik �s gyakorl� viadalaik szempontj�b�l sok hasonl�s�got mutattak az eur�pai lovagokkal, eltart�sukat azonban nem h�b�ri birtokok, hanem a templomi gazdas�gok zsoldja fedezte. A h�d�t�k ellen a kaszt-szellem �s az apolitikus oppoz�ci� kett�s fedez�ke m�g� h�z�d� brahmanok hamar megtal�lt�k benn�k sz�vets�geseiket.

A d�l-indiai buddhizmus �nv�delmi gyakorlataiban j�rtas Bodhidharma a testv�rharc el�l az 510-es �vek v�g�n K�n�ba emigr�lt, ahol a m�ig h�res Shaolin templomban a szerzetesek kond�ci�j�nak n�vels�re a kung-fu harcm�v�szeti st�lus megalap�t�ja lett.

A hun, az afg�n, az arab, a perzsa �s a mongol h�d�t�k ugyan t�bb olyan mot�vumal gazdag�tott�k az �si testgyakorlatanyagot, mint az �vbirk�z�s, a l�futtat� rabl�- �s cs�l�k(kocka) j�t�kok, a lovasp�l� �s lovas �j�szvet�lked�k, ezek elemei azonban csak a katonai nemess�g sz�k kasztkereteinek megfelel� int�zm�nyek „falai” k�z�tt csap�dtak le. Mind a hagyom�nyos, mind a h�d�t�k �ltal behozott testgyakorlatok tov�bbfejleszt�s�ben nagy szerepe volt egy Nanak (1439-1538) nev�, Pandzs�b tartom�nybeli gurunak. A tanai alapj�n megsz�let� szikh vall�s h�vei, a muzulm�n h�d�t�k elleni �sszefog�s v�gett szak�tottak a kaszt jelleg� �letfelfog�ssal. �let�kbe beiktatt�k a fizikai felk�sz�l�s�ket biztos�t� k�zd�-, a gyeplabda- �s fut�gyakorlatokat is.

A hagyom�nyos testgyakorlati �gak k�z�tt tov�bb �ltek a bivaly-, zebu- �s a tev�s vet�lked�k, a bunk�-, a buzog�ny- �s a kocsihajt� versenyek, amelyekb�l itt csak a szem�lyes r�szv�telt jutalmazt�k. Ismert�k a perd�nt� viadalok szok�s�t is.

A buddhizmus t�r�t� v�ndorszerzetesei a j�gatanokkal egy�tt vitt�k magukkal azt az ellenf�l f�jdalom�rz�keny pontjaira hat� �nv�delmi k�zd�modort is, amely K�n�ban kung-fu, Jap�nban kemp�, Kore�ban taek-wondo, a modern sportvil�g „t�l�l�- vagy sikeriskol�iban” pedig a karate valamelyik v�lfajak�nt v�lt ismertt�.

Fizikai felk�sz�t�s a k�z�pkori K�n�ban

A hatalom eg�sz orsz�gra t�rt�n� kiterjeszt�s�ben az egym�st ellens�lyoz� tartom�nyi cs�sz�rs�gok jelent�s er�fesz�t�seket folytattak hadtechnik�juk fejleszt�s�re. Az erre utal� �r�sos forr�sok mellett el�ker�lt egy 301-b�l sz�rmaz� k�domborm�, lov�n kengyellel, k�nai kifejez�ssel felm�sz�val (teng). Az ut�bbi lehet�v� tette a p�nc�lba �lt�z�tt harcosok nyeregbe sz�ll�s�t, a l�r�l t�rt�n� nyilaz�st, a p�nyvavet�st �s a p�l�z�st is.

A IV. sz�zad v�g�n a tartom�nyurak a felkel�sek megakad�lyoz�s�ra elrendelt�k a harci fegyverek beszolg�ltat�s�t. Egyben felkarolt�k az engedelmess�gre nevel� buddhista hitt�r�t�k tev�kenys�g�t. Az 510-es �vek v�g�n ez adott lehet�s�get Bodhidarm�nak �s k�vet�einek, hogy a Honan tartom�nybeli Shaolin kolostorban a vayramuti eg�szs�g- �s �nv�delmi technika (csuan-su) tov�bbfejleszt�s�hez is hozz�j�ruljanak. Sz�lesebb n�pr�tegek k�r�ben ebben a korszakban lend�lt fel a nom�d zsoldosok k�rvad�szata, �j�sz- �s lovagl�m�v�szete, a tibeti k�ld�nc�k maratonszint� fut�steljes�tm�nyei, a perzsa p�l�j�t�k �s az �vbirk�z�s ir�nti �rdekl�d�s. A VII. sz�zad v�g�n Vu-Cse-Tien cs�sz�rn� bevezette a f�hivatalnokok v�v�-, birk�z�-, s�lyemel� �s �j�szpr�b�it.

A Bodhidharma – m�s szerz�k szerint Hsuang Jang (601-675) – �r�ks�g�t �pol� Honan tartom�nybeli Shaolin kolostorb�l ki�raml� „cs�an-su” a XI. sz�zadban k�t ir�nyzatra szakadt: a kem�ny „ao-lin”-ra �s a l�gy „taj-csi-csuan”-ra. Az ao-lin gyakorlatrendszer�t a katonas�g sz�m�ra J�e Fej egyszer�s�tette. Mozg�sanyaga f�nk�nt l�gz�gyakorlatokkal �sszehangolt �t�s-r�g�s fajt�k, egyens�lyveszt�si helyzetek �s k�l�nf�le dob�sok l�ncolat�b�l �llt. Nagy szerepet sz�nt a v�zizomzat er�s�t�s�nek is.

A mongol J�an-dinasztia (1210-1368) a nom�d vad�szati form�k, lovas- �s �j�szvet�lked�k�n t�lmen�en nagy s�lyt helyezett a napt�ri programba iktatott „nemzetk�zi” (mongol, tibeti, perzsa) birk�z�vet�lked�k rendez�s�re. A hadsereg fizikai felk�sz�t�s�nek m�dj�r�l a tiszti edzetts�gpr�b�k (�j�szat, lovagl�s, fut�s, s�lyemel�s, d�rdahaj��t�s, v�v�s) tanuskodnak. K�s�bb a Konfucianizmus hat�s�ra jelent�s visszaes�s k�vetkezett: ad�kkal terhelt�k a j�t�kterket. Az �j vall�si �s filoz�fiai �ramlatokt�l lej�ratott testgyakorlatok a zsoldos katon�s �s a falusi lakoss�g k�r�be szorultak vissza. 1723 nyar�n felsz�molt�k az �szaki Shaolin kolostort, amely k�s�bb �jra felt�madt �s napjainkban renesz�nsz�t �li.