A torna kialakul�sa a XIX. sz�zadban

A hadm�v�szet �s a torna

A testi nevel�s torna fel� fordul�s�nak ind�t�ka az eur�pai kontinens haditechnik�j�nak �s harc�szat�nak gy�keres �talak�t�s�ban rejlett. II. Frigyes a h�t�ves h�bor�ban (1756-1763) el�rt sikereinek hat�s�ra a porosz mint�j� hadseregszervez�s �s kik�pz�s v�lt az eur�pai strat�gi�k p�ldak�p�v�. A termel�s fejl�d�se lehet�v� tette a soroz�son alapul� nagy l�tsz�m� nemzeti hadsereg l�trehoz�s�t. A k�z�pkori, majd az abszolutista rend r�szleges had�szati c�lok�rt folytatott man�vereit felv�ltotta az �sszpontos�tott t�megek egy�ttes csap�sa az ellens�g �l� erej�nek megsemmis�t�s�re vagy foglyul ejt�s�re.A harcosok egy�ni kezdem�nyez�k�szs�g�t h�tt�rbe szor�totta az egy�ttes cselekv�sre „dressz�rozott”, g�pies vez�nyletre mozg� katonai egys�gek z�rt arcvonala �s �sszt�ze.

A nap�leoni h�bor�k tapasztalatai viszont azt mutatt�k, hogy a harc�szat �j t�megm�reteihez sz�ks�ges mennyis�g� emberanyagot – a kor�bbi kik�pz�si gyakorlattal ellent�tben – nem lehet 6-10 �vnyi id�szakra kivonni a termel�munk�b�l. A szolg�lati id�t ler�vid�tett�k, �s intenz�vebb� tett�k. A politikai vezet� k�r�k figyelme fokozattan kiterjedt az iskol�kra �s azokra a t�rsadalmi egyes�letekre, amelyek alkalmasnak l�tszottak arra, hogy kereteik k�z�tt venysz�ra v�gzett rend-, szer- �s szabadgyakorlatokkal mintegy katonai el�k�pz�st adjanak az ifj�s�gnak, illetve k�zrem�k�djenek a katonai szolg�latot let�lt�ttek fizikai kond�ci�j�nak megtart�s�ban. Ezzel magyar�zhat�, hogy az iskolai testnevel�s bevezet�se �s a tornamozgalmak megteremt�se m�g�tt az eg�sz XIX. sz�zad folyam�n ott tal�ljuk a katonai k�r�ket.

A t�rsadalmi h�tt�r

Az iskolai testnevel�s �s az iskol�n k�v�li tornamozgalom kibontakoztat�s�ban fontos szerepet j�tszottak a nemzeti egys�g- �s f�ggetlens�gi t�rekv�sek is. Az elnyomott – vagy az �n�ll�s�gukban vesz�lyeztetett – n�pek „citoyen” polg�rs�ga elfordult a patrilok�lis l�v�szk�r�kt�l �s olyan �leteszm�ny-form�l�, k�z�ss�galak�t� �s –�sszetart� b�zisokat keresett, amelyekben a nemzeti �sszefog�s �s a fizikai �t�k�pess�g is kifejez�d�tt. �gy terel�d�tt figyelme a tornafoglalkoz�sok �nfegyelemre, kitart�sra nevel� hat�s�ra. Nem v�letlen, hogy a tornarendszerek Jahn-f�le ir�nyzata f�leg azokn�l az eur�pai n�pekn�l – a n�metekn�l, olaszokn�l, csehekn�l, lengyelekn�l, horv�tokn�l, szlov�nokn�l �s bolg�rokn�l – tal�lt t�ptalajra, ahol a polg�ri nemzeti egys�g a XIX. Sz�zad elej�n sz�let�ben vagy v�szhelyzetben volt.
 A szervezett tornafoglalkoz�sok kezdem�nyez�i Eur�pa-szerte nagy er�fesz�t�seket tettek az�rt is, hogy az oktat�spolitika vezet� k�reit meggy�zz�k a testnevel�sben bet�lt�tt t�rsadalomform�l� lehet�s�gekr�l is. Klasszikus p�ld�ja ennek a Magyarorsz�gr�l elsz�rmazott Mathias Roth (1818-1879) a porosz kabinethez, majd 1854-ben az Angol Kir�lyi Nevel�s�gyi Tan�cshoz int�zett felh�v�sa, amelyben t�teles form�ban kifejti az „�sszer� torn�ban rejl� �llampolitikai �rt�keket”: kiemeli a torna jellemnevel� �rt�keit, a katonai el�k�sz�t�, eg�szs�gmeg�rz� szerep�t. Cs�kkenti a haland�s�got �s a foglalkoz�si �rtalmakat. F�kezi az indulatokat. T�vol tartja a fiatals�got a zavaros tanok hirdet�it�l. A munkak�pess�g fokoz�s�val leszor�tja a „szeg�nys�gi r�t�t” �s leveszi az �llam v�ll�r�l a dologh�zak fenntart�s�val kapcsolatos terhek egy r�sz�t.

A torna nevel�si �rt�keinek felfedez�i

Az �llamf�rfiak, a gondolkod�k, orvosok �s oktat�si szakemberek mind nagyobb sz�mban ismert�k fel, hogy a testkult�ra eg�szs�g�gyi, nevel�si �s eszt�tikai jelent�s�g�t csak szervezett, int�zm�nyes keretek k�z�tt, oktatott m�vel�d�si anyagot tant�rgyi rendszerbe bekapcsolva nyerheti el. B�ly Mikl�s – Heinrich Clias (1782-1854) mozgalmas �let�nek ismertet�s�n kereszt�l – mutat r� arra, hogy Eur�pa k�l�nb�z� �llamaiban milyen jelent�snek tartott�k azokat a tornaoktat�kat, akik sikeresen pr�b�lkoznak mink�t nembeli ifj�s�g testi nevel�s�vel.

„Clias (…) a torn�z�s v�ndorl� apostola volt. 1806-t�l 1808-ig Hollandi�ban tan�tott gy�gytorn�t, majd Sv�jcban vezette az iskolai ifjak oktat�s�t (…) 1919-ben, P�rizsban a francia torna kialak�t�s�ban v�llalt szerepet. H�rom �v m�lva m�r Londonban, mint „kapit�ny” a katonai tornaoktat�st szervezte. K�zben a gy�gytorn�t is m�velte. Calisthenic c�m� m�v�ben a n�i torna emancip�l�j�t kezdem�nyezte. 1832-ben m�r ism�t Sv�jcban m�k�d�tt, ahol a katonai tornaoktat�son k�v�l gy�gytorn�t is tan�tott. 1844-ben Franciaorsz�gban az elemi iskolai tornaoktat�s szervez�je lett, majd visszat�rt Sv�jcba, ahol ism�telten gy�gytorn�val foglalkozott”.