Kult�rpolitika �s a sport az 1920-as �vekben Magyarorsz�gon

Kornis Gyula, a korszak egyik legnevesebb m�vel�d�spolitikusa �rta a nevel�spolitika aktu�lis feladatair�l a k�vetkez�ket:

„Az els� r�gi: a nemzeti �rz�s pozit�v �pol�sa [...] Iskol�ink tanterv�ben minden nemzeti t�rgynak csak egy tengely k�r�l kell forognia: az integr�lt Magyarorsz�g k�r�l [...] Meg kell teremten�nk az irredentizmus leghat�konyabb pedag�gi�j�t [...] A nemzeti kult�rpolitika m�sik f� feladata az ifj�s�g lelk�nek megv�d�se az internacionalizmus szelleme ellen [...]

A m�sodik feladattal a legszorosabban �sszef�gg a harmadik: a nemzet intelligenci�j�nak visszamagyaros�t�sa, mondhatn�nk eljudaiz�l�d�s�val szembeni hungariz�l�sa [..] Minthogy az itt v�zolt szellemet a kereszt�ny mor�l tartalmazza a legteljesebb m�rt�kben �s a leghat�sosabb m�don, a nemzeti politikai nevel�s csak �gy lehet biztos�tva, ha kereszt�ny vall�sos �rz�let hatja �t.”[3]

A h�szas �vek elej�nek fokozatos konszolid�ci�j�t nagym�rt�kben el�seg�tette, hogy a Bethlen-korm�ny kultuszminiszteri t�rc�ja egy val�ban r�termett kult�rpolitikus kez�be ker�lt.

Klebelsberg Kun� (1875-1932) jogtudom�nyi tanulm�nyokat folytatott a budapesti, m�ncheni �s berlini egyetemen, majd a p�rizsi Sorbonne-on hallgatott �llamtudom�nyt. Tisza Istv�n 1914-ben �llamtitk�rr� nevezte ki. 1921-ben r�vid ideig bel�gyminiszter volt, majd 1922-t�l 1931-ig a Vall�s-�s K�zoktat�s�gyi Miniszt�rium �l�n �llt.

Klebelsberg olyan politikai t�nyez�t fedezett fel ebben a legy�z�tt, kisemmizett, nemzetk�zileg elszigetelt orsz�gban, amely a teljes kil�t�stalans�gb�l a biztat� j�v� fel� mutatott. Ez a politikai t�nyez� a kult�ra. A kult�ra Klebelsberg politik�j�ban t�bbsz�r�s jelent�s�gre tett szert: egyr�szt a Trianon sokkj�t m�g zsigereiben �rz� magyar t�rsadalom „szellemi n�pgy�gy�t�s�nak” eszk�ze, m�sr�szt pedig a magyar t�rsadalom bels� szerkezet�nek lass� evol�ci�j�t, „konzervat�v moderniz�ci�j�t” seg�ti el�.

A magyar t�rsadalom bels� szerkezet�nek fokozatos �s igen �vatos �talak�t�s�t Klebelsberg az iskol�ztat�s tartalm�nak �talak�t�s�val, egyfajta „tud�sberuh�z�ssal” k�v�nta megval�s�tani.

Klebelsberg kult�rpolitik�j�nak sarkalatos pontja teh�t a ki�br�ndult t�megek erk�lcsi-szellemi befoly�sol�sa, nevel�se. Ennek eszk�ze az �j tartalommal megt�lt�tt kereszt�ny-nemzeti ideol�gia, a klebelsbergi neonacionalizmus.

„Valami �j k�zszellem van kialakul�ban - mondta egyik besz�d�ben Klebelsberg -, amely egyel�re ink�bb az �ntudat alatt h�z�dik meg, de m�r munk�ban van.”[7] Ennek a meg�jult tartalm� nemzeti �rz�snek a gy�kerei messzire ny�lnak a magyar n�p m�ltj�ba. Az �jj�sz�let� nacionalizmusnak ezt az �rz�s�t, gondolkod�sm�dj�t nevezi neonacionalizmusnak. Trianon ut�n gy�keresen megv�ltozott a helyzet, a r�gi �rz�s el� �j c�lokat kellett �ll�tani. �gy lett a neonacionalizmus a t�rt�nelmi Nagy-Magyarorsz�g integrit�s��rt foly� k�zdelem legf�bb mozgat�rug�ja. (Ez�rt mondta a miniszter egyik besz�d�ben, hogy a Trianon ut�ni Magyarorsz�gban „a kultuszt�rca egyben honv�delmi t�rca is”.) Klebelsberg kult�rpolitik�j�nak egyik „vez�rmot�vuma” volt a magyar n�pt�megek m�velts�gi sz�nvonal�nak emel�se. „Emelni kell a magyar dolgoz� t�megek �rtelmi sz�nvonal�t [...] �s szisztematikusan nevelni kell minden t�ren els�rang� szakembereket, akiknek az a hivat�suk, hogy k�zgazdas�gi vez�rkara legyenek a magyar termel�snek.”[10]

A sport szerepe

A kultuszminiszter sokat tett a t�meges sportol�s sz�nvonal�nak fejleszt�s��rt is. M�g miniszters�ge el�tt, 1921-ben t�rv�ny sz�letett az iskolai testnevel�sr�l (1921:53. tc.). Ez minden iskol�ban k�telez�v� tette a testnevel�st fi�knak �s l�nyoknak egyar�nt, 12-21 �ves korig pedig a leventemozgalom keretei k�z�tt folytatott testnevel�st �rt el�. A miniszter a t�rv�ny adta lehet�s�ggel �lve k�telezte a k�zs�geket �s v�rosokat arra, hogy j�tsz�tereket l�tes�tsenek, �s �p�leteket adjanak �t testnevel�si c�lokra.

A leventeegyes�letekbe t�m�r�l� fiatalok tavasszal, ny�ron �s �sszel sportoltak, katonai jelleg� gyakorlatokat v�geztek, t�len pedig n�pm�vel� el�ad�sokon vettek r�szt. L�tnival� teh�t, hogy a mozgalomba a militarista jelleg is besz�r�d�tt, ez azonban a lefegyverzett Magyarorsz�gon k�nnyen indokolhat� volt, hiszen a nemzeti �nv�delem egyetlen leg�lis eszk�zek�nt m�k�d�tt.

A „levent�z�s” demokratikus jellege is kitapinthat�: a n�pnek sz�lt, minden n�pr�teg gyermekei r�szt vettek benne. A katonai felk�sz�t�s feladat�t, az �ltal�nos hadk�telezetts�g megker�l�s�vel a Haza jav�ra, �gy lehetett megoldani.

Gyombolai Gyula