A mozgalom szerencs�sen illesztette pedag�giai koncepci�j�ba mindazokat az elemeket, amelyek a serd�lõ fi�kat �rdekelt�k, vonzott�k (dzsungel, indi�nromantika, t�boroz�s, egyenruha, katon�s k�lsõs�gek �s tev�kenys�gek: felder�t�s, harci j�t�kok stb.).

A cserk�szcsapat �l�n felnõtt parancsnok �llt, de mellette a nagyobb fi�k voltak a rajok, õrs�k parancsnokai. Fegyelmezett, katon�s szellem uralkodott a csapatban, de megvolt a rajok, õrs�k saj�t, k�l�n �lete is. Ennek kialak�t�s�ban fontos szerep jutott az egy�ni �tleteknek, elk�pzel�seknek, amelyek �sszhangban �lltak a csapat eg�sz�nek c�lkitûz�seivel. Mindezt kapcsolatba hozt�k a cserk�szt�rv�nyekkel, amelyek t�z pontja az eg�sz cserk�szmozgalom pedag�giai alapj�t k�pezte.

A csapatban foly� soksz�nû tev�kenys�g lehetõs�get ny�jtott az �nmûvelõd�sre, jellemfejleszt�sre, s ez j�l megf�rt a j�t�kkal, olvas�ssal, sporttal. A gyermekek �ll�k�pess�g�t, �tletess�g�t, szervezõk�pess�g�t, egy�b adotts�gait pr�b�ra tevõ cserk�szpr�b�kra val� felk�sz�l�s az egy�n �s k�z�ss�g k�z�s �gye volt.

A cserk�szet kiemelkedõ esem�nyei voltak a kir�ndul�sok, ny�ri t�boroz�sok. Ezek keretei k�zt kaptak lehetõs�get a gyermekek a term�szet: titkainak, sz�ps�geinek felfedez�s�re.

Ugyanakkor a magyar cserk�szmozgalom nem v�lt milit�riss�.

A magyar cserk�szet ugyanis a h�szas-harmincas �vekben is ellen�llt minden milit�ns t�rekv�snek, s nem volt hajland� „katonai elõk�pzõv�” sil�ny�tani a mozgalmat. „Nek�nk nem kell katon�kat neveln�nk” - hangozatta S�k S�ndor m�g 1915-ben s ez az elv �rv�nyes maradt Trianon ut�n is: ezt a szellemet t�kr�zi az 1922-ben megjelent - �s S�k S�ndor �ltal szerkesztett - „Magyar Cserk�szvezetõk K�nyve” is.

S�k S�ndor ebben a k�nyvben is a cserk�szet igazi hum�nus �rt�keit k�n�lta fel, olyan �rt�keket, melyekben egyetemes emberis�g �s magyars�g egym�sra tal�lhat. Ugyanakkor �les kritik�val illeti a kor „magyarkod� magyarjait”, akik „magyars�guk b�szke �n�rzet�nek zsin�ros k�p�nyeg�be burkol�zva csod�latos nemt�rõd�ms�ggel hunytak szemet az õket k�r�lvevõ vil�g probl�m�i elõtt”.

A „magyarkod� magyarok” fr�zis-irredentizmusa helyett S�k S�ndor a szomsz�dos n�pekkel val� egy�ttmûk�d�s alternat�v�j�t veti fel: „Tiszt�ban vagyunk vele, hogy a t�rt�nelem vissza nem fordul [...] K�z�p-Eur�pa n�pei mir�nk, mi pedig õre�juk vagyunk utalva.” Sz�ks�g van erre, hiszen szomsz�daink „sors�val sorsunk bel�thatatlan idõkre �ssze van k�tve...”

1939-ben az egyre ink�bb jobbra tol�d� magyar korm�ny nyom�s�ra az orsz�ggyûl�s elfogadta az �n. honv�delmi t�rv�nyt. Ez �jra�lesztette a cserk�szet militariz�l�s�nak vesz�ly�t. 1942-ben megsz�ntett�k a Magyar Cserk�szsz�vets�get, s az �jonnan szervezett Magyar Cserk�szmozgalom �l�re egy t�bornokot �ll�tottak.

Annak ellen�re, hogy 1942-1944 k�z�tt a magyar cserk�szet felsõ vezet�s�ben val�ban militarista �s sz�lsõs�gesen nacionalista szellem uralkodott, „lent”, magukban a cserk�szcsapatokban mindebbõl szerencs�re alig �rzõd�tt valami.

Fõleg az egyh�zi vezet�s alatt �ll� csapatok tudt�k megõrizni a hum�nus cserk�szpedag�gia szellem�t a h�bor�s usz�t�s k�zepette.