A k�z�pkori polg�rs�g testgyakorlatai

A c�h jelleg� �nv�delmi szervezetek kialakul�sa

A fegyverforgat�s gyakoroltat�s�ra legkor�bban a n�metalf�ldi, az angol, a francai �s a n�met v�rosokban alakultak szervezett v�v�- �s �j�szt�rsas�gok. A mai ismereteink szerint az els� polg�ri v�v�t�rsas�g c�mer�t 1042-ben, a genti sz�kesegyh�zban szentelt�k fel. A XIII. sz�zadban a Ib�riai f�lszigeten �s It�li�ban, 1487-ben a N�met-r�mai Cs�sz�rs�gban l�trej�ttek az els� v�v�t�rsas�gok, amelyek a v�g� v�v�s koncepci�it �s a v�v�mesteri feladatk�rt szab�lyozt�k. Az �n. bolond �nnepeken f�rfi �s n� k�z�tt perd�nt� viadalokat is rendeztek.

Az �j�szat fejleszt�s�t Angli�ban (1314) kir�lyi �s polg�rmesteri rendez�sek is el��rt�k. A kil�v�sgyorsas�gban el�rt gyakorl�s hat�sa m�r a francia lovagok elleni cr�cy (1346) �s a po�tiers-i (1356) csat�ban megmutatkozott. A burgundi hercegs�g ellen harcol� flandriai sz�vets�g 1399-ben Tournoi-ban rendezett �j�szverseny�n pedig m�r 30 v�ros �s 16 falu k�pviseltette mag�t.

A XIV. sz�zad v�g�t�l a v�rosi �j�szt�rsas�gokat l�v�szegyes�letek v�ltott�k fel. Ezek rendszerint tavasszal (p�nk�sdkor) tartott�k �nnepeiket. R�szletesebb adataink vannak az 1434-es n�rnbergi, az 1456-os strasbourgi, az 1470-es augsburgi �s az 1472-es z�richi l�v�szversenyekr�l, ahol t�bbek k�z�tt fut�-, k�dob�, k�t�lh�z� versenyeket is rendeztek.

XIV. sz�zad eleji p�vai k�dexb�l ismerj�k. „Az eg�sz polg�rs�got k�t csoportra osztott�k, amelyek rendszerint fafegyverekkel k�zd�ttek vagy egyszerre, vagy p�rbajszer�en. A fej�k�n k�v�lr�l kip�rn�zott sisakot viseltek (cista), amelynek homlokr�sz�n volt felt�ntetve, hogy a k�zd� melyik csoporthoz tartozik. Az arc v�delm�re er�s dr�tkos�r szolg�lt. A gy�zteseket p�nzzel d�jazt�k…”

A London alatti Temze-part j�t�kair�l, k�l�n�sk�pp a foly� jeg�n lezajl� korcsoly�z�sokr�l, tavaszt�l �szig zajl� v�zi csat�kr�l a legkor�bbi tud�s�t�sb�l, Monch Wiliam Fitzstephan 1175-ben k�sz�tett Descriptio Nobilissimae Civitatis Londinae c�m� m�v�b�l id�zz�k:

„… A h�sv�ti �nnepeken itt v�zi �tk�zet folyik. A folyam k�zep�re vert c�l�pre pajzsot akasztanak, majd pedig elind�tanak egy-egy cs�nakot evez�k n�lk�l, hogy a v�z �rja nekisodorja. A ladik orr�ban ott �ll egy ifj�, k�szen arra, hogy l�ndzs�j�val megd�fje a pajzsot. Ha elt�ri l�ndzs�j�t a pajzson �s nem esik el, akkor – �gy gondolj�k – jeles tettet hajtott v�gre. Ha fegyvere nem t�rik el … akkor hanyatt esik bele a v�zbe, minthogy a cs�nakot nagy er�vel sodorja az �r … A h�don, a parton �s a foly� ment�n a h�zakban sok n�z� �ll, akik ilyenkor j�kat nevetnek …”

„… Egy�bk�nt … az itteni r�ten … a fiatal leg�nyek �j�szatban, t�ncban, birk�z�sban, k�dob�sban �s a pajzs haszn�lat�ban … eg�sz ny�ron �t gyakorolj�k magukat. A l�nyok pedig verik a k�zidobjaikat hozz� vagy t�ncolnak bes�t�ted�sig.”

A terminus technikusok jelentkez�se

Az �tkeres�s egy-egy �llom�sa a fennmaradt szakkifejez�sekben is r�gz�lt:

Az 1400-as �vek elej�t�l Nicols Oresme lisieux-i p�sp�k ford�t�sai nyom�n a humanista elit k�r�ben sikk� v�lt az �g�r�g g�mnasztika latinos�tott „gymnastique” kifejez�se. Korabeli �rtelmez�s�t orvosi logik�val boncolta Hierronymus Mercurialis: De arte gymnastica c. m�ve (1569): miszerint a renesz�nsz gondolkod�s gy�gy�t�, katonai �s b�n�s (atl�tikai) gimnasztik�t (gymnastica vitiosa, seu athletica) k�l�nb�ztetett meg. Az ut�bbin a k�s�i �kor kereszt�nyellenes n�psz�rakoztat� l�tv�nyoss�gainak tagad�s�t �rtette.

A fogalmi meg�jul�s ter�n d�nt� hat�st gyakorolt egy ismeretlen angol szerz� 1400 k�r�l bestsellerr� v�lt Destructions of Troy (Tr�ja lerombol�sa) c. m�ve. Ebben a sport fogalma mint a t�rsadalmi elit akt�v cselekv�sekkel kit�lt�tt szabadideje jelenik meg.

Az eml�tett reg�nnyel egy id�ben sz�letett meg a rekre�ci� fogalma is, amelyen akkor az eg�szs�g-helyre�ll�t� kir�ndul�sokat �rtett�k.