Werner Alajos �letrajzi v�zlata. 
(B�rt�n�k �s alleluj�k; egy �ld�z�tt pap �lete)

Bevezet�s

Munk�mban a XX. sz�zadi magyar egyh�z�ld�z�s �ldozatai k�z�l Werner Alajos atya �letrajz�nak v�zlat�t szeretn�m bemutatni. Az � tev�kenys�ge, papi �lete sok szempontb�l hasonl� volt a t�bbi �ld�z�tt egyh�zi szem�ly�hez, m�sr�szt viszont nagyon is saj�tos elemeket tartalmazott. Els�sorban ezeket a saj�tos momentumokat sz�nd�kozom kiemelni.

Werner atya k�l�nleges ember:

·         a magyar egyh�zzene meghat�roz� alakja volt a teol�giai �s az egyh�zi zeneszerz�s doktora,

·          kiv�teles pedag�gus egy�nis�g volt: l�trehozott egy nemzetk�zi h�r� �nekkart, a Zeneakad�mia kiv�l� professzora volt,     

·         szeg�nyen �lt: �sszes vagyona egy �r�g�p �s egy zongora volt, �s aki az�rt j�rt mindig reverend�ban, mert nem igaz�n volt m�s ruh�ja,

·         a Regnum Marianum mozgalom papjak�nt �s vezet�jek�nt, komoly �ssze�tk�z�sbe ker�lt az �llambiztons�gi szervekkel        

·         t�bbsz�r�sen el�t�lt�k, a b�rt�nben is k�rust hozott l�tre, �s meg�nekeltette a b�rt�n�r�ket is,

·         a hivatalos egyh�z nem v�d(hette)te meg, de �gy is a hazai egyh�zzene megker�lhetetlen szem�lyis�g�v� v�lt,

·         a L�kai B�boros �s hat p�sp�k temette, temet�s�n t�bb mint 100 pap �s h�v�k ezrei voltak jelen �s elhangzott, hogy szent �let� volt.

Erd� P�ter b�boros, pr�m�s, �rsek a k�vetkez�ket fogalmazta meg az „Egyh�z�ld�z�s �s egyh�z�ld�z�k a K�d�r-korszakban” c�m� k�nyvh�z �rt aj�nl�s�ban: „Az egyh�z�ld�z�s kutat�sakor nem vezetheti az egyh�zat a bossz��ll�s szelleme, �s a krisztusi k�ldet�st kell szem el�tt tartania. Az egyh�zt�rt�net f� c�lja, hogy feldolgozza, mik�nt tudta az egyh�z teljes�teni k�ldet�s�t akkor, amikor elnyom�sban �ld�ztet�sben volt r�sze.”[1]  Werner atya �let�n kereszt�l pontosan ezt a k�ldet�s-teljes�t�st lehet hitelesen bemutatni.

Werner atya �let�t, jelen munk�mban saj�tos n�z�pontokb�l igyekszem vizsg�lni.

Dr. Szab� Csaba egyik el�ad�s�ban jelzi, hogy az elm�lt �vtizedekben a le�r� jelleg� t�rt�net�r�s volt a domin�ns.[2] �n ezzel szemben szeretn�k Werner atya szem�lyis�g�re, d�nt�seinek h�tter�re, koncentr�lni, bemutatni azokat a szinte feloldhatatlan dilemm�kat, amelyekkel a viharos t�rt�nelmi id�kben szembes�lt, valamint az ezekre adott v�laszait. Arra t�rekszem, hogy t�bb szempontb�l mutassam be alakj�t: ahogy papk�nt �s zen�szk�nt a kort�rsai, h�vei, bar�tai, tan�tv�nyai l�tt�k; ahogy az �llambiztons�gi jelent�sekben szerepel (ez k�s�bbi kutat�som c�lja lesz), illetve amilyen k�pet a csal�dja �riz r�la.

Jelen munk�mban, csak az �letrajzi v�zlat�t van m�domban ismertetni, felvillantva a j�v�beni kutat�si ir�nyokat.

Az � sorsa, �letm�ve nem �rtelmezhet� a teol�giai, hitbeli szempontok n�lk�l. Puszt�n „laikus” vil�gi t�rt�neti okokkal nem magyar�zhat�ak d�nt�sei, p�ld�ul a szenved�s, �ld�ztet�s der�s v�llal�sa. L�n�rd �d�n piarista atya, aki legtov�bb volt a katolikus papok k�z�l K�d�r b�rt�n�ben, �gy fogalmazza azt meg: „Csak az �r�k dogmatikai fogalmak elv�r�sai szerint j�rhatunk el, l�ncokban is, szabadon is.” [3]

A gy�kerek

A Werner csal�d a XIX. sz�zad k�zep�n telep�lt �t Bajororsz�gb�l Pozsonyba. Polg�rcsal�d volt, zongora�p�t�ssel �s keresked�ssel foglalkoztak. Werner Alajos �desapja, Alois 1869-ben sz�letett �s a sz�zadfordul� el�tt h�zasodott �ssze az osztr�k sz�rmaz�s� Gessner Erzs�bettel. A h�zasp�r az anyai nagyb�csi b�ztat�s�ra az Alf�ld�n kezdett v�llalkoz�sba. Itt, �jk�csk�n (ma Tiszak�cske) sz�letett Alajos 1905. j�lius 14.-�n. A v�llalkoz�s hamarosan cs�dbement, �gy a csal�d visszak�lt�z�tt Pozsonyba. Itt nevelt�k tov�bb hat gyermek�ket nagy szeretetben �s komoly hit�letet �lve.

Werner Alajos �let�ben, lelki fejl�d�s�ben nagyon fontos szerepet j�tszott a csal�d. A csal�dtagok egym�snak �rt levelei, err�l a meghat�roz� szeretetr�l tan�skodnak.[4]

Alajos elemi �s k�z�piskol�it Pozsonyban v�gezte. 1923-ban kit�n� eredm�nnyel �retts�gi vizsg�t tett.

A papi h�vat�s �s a zenei karrier

Tanulm�nyok, doktor�tusok

A j�kedv�, mindig mosolyg�s fi� a k�z�piskolai �vek alatt komoly zenei tehets�gr�l tett bizonys�got. Els� pillanatra ez�rt volt meglep�, hogy a kapucinusokhoz jelentkezett �retts�gi ut�n �s meg is kezdte a novici�tust. Ezt szerzetesrendet jellemz� fizikai munkaterhel�st nem b�rta, �gy k�t h�nap eltelt�vel Dr. G�fin Gyula, a Szombathelyi Papnevel� Int�zet tan�r�nak javaslat�ra Mikes J�nos szombathelyi megy�sp�sp�k �tvette a szemin�rium�ba. Itt olyan kiv�l�an tanult, hogy p�sp�ke 1925-ben a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem Hittudom�nyi Akad�mi�ra k�ldte, hogy tanulm�nyait ott folytatva, elm�ly�lj�n a tudom�nyokban.[5]

1928. j�lius 17-�n szentelik papp�. Ekkort�l tanulm�nyait k�t ir�nyban folytatja. F�p�sztora felismerve kiv�teles zenei tehets�g�t R�m�ba k�ldte a P�pai Egyh�zzenei Int�zetbe tanulni (1928-1933). K�zben befejezi budapesti teol�giai tanulm�nyait �s 1930-ban teol�giai doktori c�met szerez. R�m�ban is megszeretik a mosolyg�s magyar aty�t. A Later�ni bazilika k�rus�nak seg�dkarnagya lesz! 1931-ben a „gregori�n �nek mestere” diplom�t szerez. A Nemzeti �js�g h�r�l adja, hogy „R�m�b�l jelentik, hogy Werner Alajos a r�mai Magyar Akad�mia tagja �s a p�pai egyh�zzenei f�iskola hallgat�ja elnyerte a p�pa jutalomd�j�t. Ferreti ap�t a f�iskola rektora a napokban �nnep�lyes k�ls�s�gek k�z�tt ny�jtotta �t a koll�gium magyar hallgat�j�nak a p�pa �rt�kes kit�ntet�s�t”[6]. Tanulm�nyi befejez�sek�nt 1933-ban megv�di doktori �rtekez�s�t (olasz nyelven �rta…) �s az „egyh�zi zeneszerz�s” doktora lesz.

Miden lehet�s�ge megvolt a huszon�ves fiatal papnak, hogy sz�d�t� egyh�zzenei karriert fusson be. Az OMCE jelenlegi pap-karnagy igazgat�ja err�l �gy �r: „megh�vt�k �t Palestrina �r�k�be! - ahol pedig 400 �ven kereszt�l soha m�s, csak olasz karmester dirig�lhatott, � azonban lemondott a p�ratlan lehet�s�gr�l, mert evang�liumi �letelve a k�vetkez� volt: "Bizalommal k�rni, mindent elfogadni, mindent megk�sz�nni, mindent odaadni." Simon S�ndornak az egri bazilika egykori pap karnagy�nak mondta el egyszer: "amit a szent v�rosban, R�m�ban tanultam, azt szent haz�m jav�ra �s felemel�s�re itthon akartam kamatoztatni"…”[7]

Werner atya, teh�t hazat�rt Szombathelyre. D�nt�se, csak a hit f�ny�n�l �rthet�.

A Schola Cantorum Sabariensis

1933 �sz�n, f�p�sztora utas�t�s�nak megfelel�en a szemin�riumban kezdett �neket �s teol�giai t�rgyakat tan�tani. E mellett azonban lelkesen hozz�fogott egy „schola cantorum”[8] szervez�s�hez. Szombathely valamennyi elemi iskol�j�nak tanul�it meghallgatta, �s �gy v�lasztott ki a 10-11 �ves fi�k k�z�l k�r�lbel�l 50-60 gyereket, akikkel megkezdte a munk�t. Ehhez m�g egy k�r�lbel�l 40 tag� f�rfikart is toborzott. Rendk�v�l sok munk�val, hangk�pz�ssel, pr�b�val nemzetk�zi h�r� �nekegy�ttest kov�csolt �ssze. M�r a bemutatkoz� koncertj�k�n – 1934.december 8-�n - jelen voltak a v�rmegye el�kel�s�gei. 1936-ban a Szombathelyen megrendezett XXIV. Orsz�gos Dalosversenyen �ri�si sikert arattak. Az egyetemes magyar zenekult�ra kiv�l�s�gai pl. �d�m Jen� f�iskolai tan�r, V�s�rhelyi Zolt�n karnagy, zeneeszt�ta, Sz�kelyhidi Ferenc opera�nekes nyilatkoztak elragadtat�ssal a k�rusr�l �s kiv�l� karnagy�r�l.[9]

Mik�zben az �nekkar szervez�se sz�pen haladt, az orsz�gnak �s benne a katolikus egyh�znak kem�ny szoci�lis probl�m�kkal kellett szembe n�znie. A gazdas�gi v�ls�g az 1930-as �vek elej�n, komoly t�rsadalmi fesz�lts�geket gerjesztett. 1935-ben „a katolikus egyh�z 862 704 katasztr�lis hold f�ldbirtokkal rendelkezett, teh�t az orsz�g legnagyobb nagyjavadalmasa volt. Ennek f�ny�ben k�l�n�sen vissz�s pl. Vir�g Ferenc p�csi p�sp�k megnyilatkoz�sa a szeg�nys�gr�l: „… gyakran lustas�g, pazarl�s �s szenved�ly k�vetkezm�nye.”[10] Az egyh�z – j�llehet ebben a korban katolikus papok �lltak a szoci�lis t�rca �l�n – a szoci�lis v�lasz helyett, csak karitat�v megold�st k�n�lt, mert, ahogy az eml�tett p�csi p�sp�k fogalmazta: „a Megv�lt� sem foglalkozott gazdas�gi k�rd�sekkel.”[11]
Werner atya ezt a k�rd�st teljesen m�shogyan k�zel�tette meg. Szem�lyes hozz��ll�s�t t�kr�zik az al�bbiak:
A Schola egyik tagja eml�kez�seiben �rja: „a gyerekek oszt�ly�sszet�tele nem volt sz�mad� Lujzi b�csinak. Volt k�zt�nk nagyon szeg�ny sz�l�k gyermeke �s gazdag is. Neki az volt a l�nyeg, hogy j� hangja legyen �s rendszeresen j�rjon pr�b�kra…”[12]   
Az Eucharisztikus vil�gkongresszus ut�n „. A p�pai k�vet, Eugenio Pacelli b�boros, aki a k�vetkez� �vben XII. Pius n�ven p�pa lett, a szerepl�st arany�r�val jutalmazta. Szombathelyre haza�rve, Werner az �r�t azonnal z�logh�zba adta, �r�t pedig a szeg�nyek k�z�tt osztotta sz�t” [13]
„Amikor a fronton harcol� katon�k r�sz�re meleg ruh�t gy�jt�ttek, egyetlen fejv�nkos�t �s a nem r�gen kapott bund�s keszty�j�t gondolkod�s n�lk�l odaadta, mondv�n, hogy p�nze nincs, m�st nem tud adni. T�nyleg soha nem volt p�nze. Odaadta a szeg�nyeknek.”[14]
Tov�bbi kutat�st ig�nyel, hogy Werner atya a k�ts�gtelen szem�lyes p�ldamutat�son t�l mik�nt v�lekedett az egyh�z szoci�lis tev�kenys�g�r�l, �s a korszak nagy probl�m�ir�l, p�ld�ul a:zsid� k�rd�sr�l.

1937-ben a budapesti Bazilik�ban �s a Zeneakad�mi�n adtak koncertet. Ezekr�l az alkalmakr�l m�r az orsz�gos szaklapok is besz�moltak. A kritik�k t�bbnyire az elragadtat�s hangj�n �r�dtak kiemelve az �nekkar eur�pai sz�nvonal�t �s karnagy�nak kiv�l�s�g�t. T�th Alad�r (a kor nagy tekint�ly� zenekritikusa) a Pesti Napl�ban �gy fogalmazott: „Werner �nekkara m�ris abszol�t n�v�t jelent. Eur�pa b�rmelyik koncertterm�ben meg�llhatja a hely�t.”[15] A val�di nemzetk�zi elismer�st az 1938-as Eucharisztikus vil�gkongresszuson ny�jtott kiemelked� szerepl�s hozta meg sz�mukra, ahol a p�pai leg�tus, a k�s�bbi XII. Piusz p�pa is kifejezte elragadtat�s�t.

A zeneakad�mia tan�ra

Werner Alajost, egyh�zzenei �s szaktudom�nyos munk�ss�ga elismer�sek�nt 1936-t�l a Zeneakad�mia �raad� tan�r�nak nevezt�k ki. � �gy �r err�l: „Nagy h�l�val tartozom Harmat Art�r �rnak, aki a fiatal egyh�zzen�szeket szemmel tartotta. Az � felk�r�s�re 1936-t�l 1942-ig hetenk�nt Pestre utaztam, hogy a Zeneakad�mi�n gregori�n �neket �s egyh�zzenei szakt�rgyakat tan�tsak. Tan�tottam a zeneakad�miai tan�rk�pz�n is. 1942-ben zeneakad�miai tan�rr� val� kinevez�sem ut�n v�gleg a f�v�rosba k�lt�ztem.”[16] A tan�ri munka k�zben m�ly bar�ts�g alakult ki k�zte �s az Akad�mia tan�rai: - Harmath Art�r, B�rdos Lajos, Forrai Mikl�s, Kod�ly Zolt�n – k�z�tt. Kod�lynak gy�ntat�atyja is volt. K�zben kompon�lt, valamint a szakmai publik�ci�ban is r�szt v�llalt.[17]

A Regnum Marianum papja

Schola Regia

Werner atya nev�t az 1940-es �vekben m�r orsz�gszerte ismert�k. Amikor 1942. december 30-�n megkapta a Zenem�v�szeti F�iskola „rendes tan�ri” kinevez�s�t, budapesti lak�hely��l a Regnum Marianum[18] Damjanich utcai sz�kh�z�t v�lasztotta. C�lja ezzel az volt, hogy Budapesten is l�trehozzon egy olyan ifj�s�gi �nekkart, schol�t, amely a klasszikus egyh�zi zen�t sz�laltatja meg. a Regnum t�bb szempontb�l is alkalmasnak t�nt c�lja el�r�s�hez. Egyr�szt komolyan vall�sos fi�k sz�zai fordultak meg ebben a h�zban, m�sr�szt a Regnum cserk�szcsapat�nak zenekara is el�k�sz�tette a zenei „terepet”.

A k�rus „Schola Regia” nevet kapta. Hamarosan t�bb mint 100 kisfi�b�l �s n�h�ny feln�ttb�l �ll� �nekkar j�tt l�tre. „Werner atya azt mondta, hogy ez M�ty�s kir�ly Schola Regi�j�nak a folytat�sa. A Regnum kir�lyi k�rusa. S val�ban az volt, Wernerrel a hangk�pz�s mester�vel az �l�n. … Egy d�lut�n k�r�lbel�l t�z gyermekkel foglalkozott. Egy�tt �s k�l�n - k�l�n. �nektanul�s �s hangk�pz�s volt a feladat. … V�gezet�l Werner atya az ajt�ban mindenkivel kezet fogott, cukrot nyomott a mark�ba, �s elism�teltette a k�vetkez� pr�ba, fell�p�s id�pontj�t. A kem�ny munk�nak meg is volt a l�that� eredm�nye. �vek sor�n szerte az orsz�gban nagy sikerrel koncertezett a k�rus. T�bbsz�r szerepeltek a R�di� m�sor�ban is.”[19] „A munk�val m�g a v�ros bomb�z�sakor sem hagyott fel: volt, hogy csak �t-hat k�rustag jelent meg egy sz�tl�tt h�z harmadik emeleti lak�s�ban, akikkel rend�letlen�l gyakorolt�k a hangk�pz�st, szolmiz�l�st.”[20]

A h�bor� ut�n

Mik�zben folyamatosan dolgozott, papi hivat�sa ok�n igen s�lyos feladatot kellet teljes�tenie. 1946-ban, B�rdossy L�szl� volt minisztereln�k�t kellett az az utols� �r�iban er�s�tenie. „Werner aty�t G�fin Gyula, a szint�n szombathelyi papnevel� int�zet rektora k�rte meg lev�lben, hogy v�gezze el az utols� lelkip�sztori szolg�latot B�rdossy mellett a siralomh�zban. A rektornak k�ld�tt v�laszlevel�ben a katolikus pap �gy eml�kszik vissza 1946. janu�r 10-re, vagyis a kiv�gz�s napj�ra: „Elk�s�rtem a veszt�helyre is, ott is a legnagyobb lelki nyugalommal �s f�l�nnyel viselkedett. �h�tattal, szeretettel megcs�kolta a keresztet, melyet �n ny�jtottam neki, �s f�lhangosan mondta: J�zusom, irgalom”[21] Ekkor m�r az egyh�z�ld�z�s el�szelek�nt a kiv�gz�skor a t�megb�l t�bben k�vetelt�k, hogy „ a papot is!” - v�gezz�k ki. Werner eml�tett level�ben ez�rt is �rja: „�s szabad legyen �ppen ezzel kapcsolatban a magam sz�m�ra is lelki t�mogat�st k�rnem. B�r h�l�s vagyok az isteni Gondvisel�snek, hogy �ppen �n lehettem ott … …, de �rzem a s�ly�t is. De �n is b�zom J�zus szents�ges �s irgalmas Sz�v�ben.”

Az egyh�z�ld�z�s vihar�ban

1945-48 k�z�tt. Az egyh�z t�rsadalmi �s anyagi b�zisa elleni t�mad�s.[22]

A magyar katolikus egyh�z ebben az id�szakban a politikai t�mad�sok c�lkeresztj�be ker�lt. „A magyar kommunist�k l�nyeg�ben vall�sos, kereszt�ny t�rsadalomban kezdt�k el politikai tev�kenys�g�ket a m�sodik vil�gh�bor� ut�n. Perspektivikus c�ljuk szerint a prolet�rdiktat�r�t vall�s n�lk�li, egyh�z n�lk�li t�rsadalmi form�ci�nak tervezt�k, teh�t alapvet� c�ljuk volt a magyarorsz�gi lakoss�gban meglev� vall�soss�g kik�sz�b�l�se, annak hely�be az un. „tudom�nyos” vil�gn�zet, a materialista ateizmus meggy�kereztet�se.”[23] Ennek megfelel�en a kommunista er�k �ltal ir�ny�tott ideiglenes korm�ny, a Sz�vets�ges Ellen�rz� Bizotts�g seg�ts�g�vel f�ldreformot hajtottak v�gre,[24] amely a katolikus egyh�z anyagi b�zis�t r�szben megsemmis�tette. 1945. j�lius 4-�n Rajk L�szl� feloszlatta a Magyar Cserk�szsz�vets�get, majd sorra a t�bbi civil szervez�d�st. 1947 elej�ig n�gyezer katolikus egyes�letet tiltottak be.[25] Ezt k�vette az iskol�k �llamos�t�sa. „R�kosi M�ty�s a Magyar Kommunista P�rt janu�r 10-ei budapesti �l�s�n k�z�lte, hogy a „klerik�lis reakci�val” az �v v�g�ig v�gezni kell.”[26] Ennek az utas�t�snak eleget t�ve tart�ztatt�k le Mindszenty b�borost 1948 kar�csony�n.

A politikai v�ltoz�sok dac�ra Werner Alajos 1950-ig a Zeneakad�mia tan�ra maradt. Az egyh�zzenei tanszak hatalmas n�pszer�s�gnek �rvendett a m�s szakra j�r�k k�r�ben is. „Bej�rhattunk a f�l�tt�nk j�r�k �r�ira, s�t az egyh�zzen�szek�re is. �gy hamarosan ismertt� v�lt k�r�nkben is a „Szenth�roms�g”, a B�rdos – Harmath – Werner h�rmas, akinek neve �veken �t f�mjelezte a Zeneakad�mia tisztasz�v�, hivat�studattal meg�ldott, �sszetart�, egym�st seg�tve szeret� tagjait.”[27]

Az 1949/50 tan�vben Wernert �thelyezt�k a mag�n-�nek tanszakra. Itt tan�tott hangk�pz�st. „… a mi oszt�lyunkat b�v�letes dolgokra tan�totta. (L�m akinek az �risten szeretetet �s hivat�st aj�nd�koz, az a tarsoly�b�l akkor �s azt vesz el�, amire �ppen sz�ks�g van.)”[28] 1950. augusztus 31-�n rendelkez�si �llom�nyba helyezt�k �s a szolg�lat al�l felmentett�k, majd ugyanez �v november 21-�n ideiglenesen nyug�llom�nyba helyezt�k.

A Regnum Marianum feloszlat�sa. Az egyh�z legy�r�se (1949-51).

1947-ben a Regnum vezet�s�ge m�r tiszt�ban volt vele, hogy az eddigi m�don nem lehet folytatni a hitoktat�st �s a k�z�ss�gi munk�t. Val�sz�n�nek l�tt�k azt is, hogy a Damjanich utcai sz�kh�zat is el fogj�k vesz�teni, ez�rt a Regnumi szellem tov�bbvitel�re a „Szellemi H�z” fel�p�t�s�t hat�rozt�k el.

„Ilyen balj�s el�jelek k�z�tt v�lasztott�k meg Werner Alajost h�zf�n�kk� 1949 szeptember�ben. Tiszt�t 1963-ig viselte, a h�rom �venk�nt megtartott v�laszt�sokon ugyanis mindig � �lvezte a k�z�ss�g bizalm�t. … Werner Alajos nagy n�pszer�s�gnek �rvendett a h�zban. Mindent �s mindenkit sz�mon tartott; megl�togatta azt, aki beteg volt, felkereste a sk�list�it �s azokat, akikr�l tudta, hogy valamiben hi�nyt szenvednek.”[29]

Kinek kell engedelmeskedni? Divide et impera…

A korszak klerikusainak szinte megoldhatatlan v�laszt�si k�nyszere az engedelmess�gi fogadalmukb�l ered. A Papszentel�sen mindannyian „tiszteletet �s engedelmess�get” fogadtak a szentel� p�sp�knek �s ut�djainak. Ugyanakkor az, hogy ki is ez a szem�ly, kihez lehet �s kell igazodni nagyon neh�z k�rd�ss� v�lt.     
A Regnum is v�gig �lte az egyh�z �s �llam k�z�tt foly� egyenl�tlen k�zdelmet 1945 �s 1950 k�z�tt. nyilv�n hatott r�juk XII. Pius t�bbsz�ri ki�ll�sa a kommunizmus ellen �s a hit v�delm�ben.[30] Tapasztalt�k, hogy Mindszenty h�v�s�ra a „M�ria �vben”, 1947-ben augusztus 20-�n m�g f�lmilli�an vonultak az utc�kra. Tal�n tudtak Czapik �rsek sz�nfalak m�g�tti �llammal t�rt�n� egyezked�s�r�l is, amely kudarccal v�gz�d�tt.[31] Arra azonban nem sz�m�thattak, hogy a szocialista orsz�gok �sszehangolt egyh�zellenes strat�gi�ja szerint,[32] a B�boros letart�ztat�s�t, majd kb. 11 ezer magyar szerzetes �s szerzetes n�v�r intern�l�s�t �s P�tery J�zsef v�ci p�sp�k elhurcol�s�t k�vet�en, a p�sp�ki kar 1950.augusztus 30-�n al��rja a megegyez�st a kommunista �llammal. R�ad�sul ezt a meg�llapod�st a Szentsz�k nem �rja al�! Ekkor mer�l fel a k�rd�s: kihez kell h�s�gesnek lenni? A Regnum t�rt�net�t meg�r� Em�di atya �rja: „Mindenki odaad�, engedelmes papja volt a R�ma �ltal kinevezett B�boros F�p�sztornak (ti. Mindszenty J�zsefnek). Ez az ilyen ir�ny� lelk�let �tny�lott �vtizedeken �s az esem�nyeken: a mai napig megvan a H�zban. Er�s hagyom�nya a Regnumnak az aulikus lelk�let”.[33] Igen, de Mindszenty b�rt�nben van �s t�le, valamint a Vatik�nt�l a hivatalos magyar katolikus egyh�z egyel�re szabadl�bon hagyott f�papjai sietve elhat�rol�dnak… Nekik vajon kell-e engedelmeskedni?

Werner aty�nak kellett a j�zan �s megfontolt politik�t k�pviselnie ebben a helyzetben, amelyben tudva tudt�k, hogy vil�gi �rtelemben nem gy�zhetnek. „Egy�ni �s kifel� val� �let�nkben �lj�nk j�zanul �s ne csin�ljunk semmi olyan bolonds�got, ami megakad�lyozhatna benn�nket az evang�liumi bolonds�g folytat�s�ban – mondta Werner Alajos h�zf�n�k az 1950 �sz�n megtartott tan�vnyit� h�zigy�l�sen.”[34]

Ez a fajta j�zans�g, h�s�g az Istenhez �s engedelmess�g az adott egyh�zi vezet�knek, jellemezte az atya tov�bbi megnyilatkoz�sait is. K�t p�lda erre:    
Hamvas Endre p�sp�k[35] arra akarta r�besz�lni Werner aty�t, hogy Regnum Marianum papi k�z�ss�g maga mondja ki feloszl�s�t. A felel�ss�get nem akarta „R�ma miatt” mag�ra v�llalni a p�sp�k. Werner atya v�lasza: „Ami�rt olyan nagy ember, mint egy p�sp�k, nem mer felel�ss�get v�llalni, hogyan tehetn�k meg a magunkfajta kicsinyek.”[36] �gy hivatalosan a Regnum feloszlat�s�ra nem ker�lt sor.            
1951-ben el�rkezett az id� a H�z ki�r�t�s�re. Ezt Bereszt�czy Mikl�s kanonok k�z�lte. „Werner atya megk�rdezte: Kinek a parancsa ez? Mire a v�lasz – kicsit hom�lyosan – csak ennyi volt: nem mondhatom meg. – Akkor nem megy�nk el – folytatta a h�zf�n�k – �r�sban k�rj�k az utas�t�st! Nek�nk a t�rt�nelem el�tt kell feleln�nk, hogy nem magunkt�l, mint a patk�nyok, hagytuk el a h�zat.
Bereszt�czy Mikl�s e szavak hallat�n le�lt az �r�g�phez, s t�prengve keservesen megfogalmazott egy sz�veget, miszerint a kapott utas�t�s �rtelm�ben a h�zban nem folyhat tov�bb pasztor�ci�s munka.”[37] Az utas�t�sra adott v�lasz Werner lelkis�g�t t�kr�zte: „A H�zban is folytatott pasztor�ci�s munk�r�l – JURE DIVINO – nem mondhatunk le, mert az egyh�zt�l kaptuk r� a felhatalmaz�st. Term�szetesen, ha ugyanazon Egyh�zi Hat�s�g �jabb dispoz�ci�t ad az aty�knak, annak engedelmesked�nk.”  Hamvas p�sp�k utas�t�sa alapj�n a H�zat 1951. november 24-�n ki�r�tett�k.

Werner atya a K�zponti Papnevel� Int�zetbe kapott dispoz�ci�t. Nem volt k�nny� helyzetben, hiszen a kispapok lelki vezet�se ekkor politikai �s egyh�zfegyelmi k�rd�seket egyszerre vetett fel:
A k�zponti szeminarist�kat k�telezt�k egy propaganda film megtekint�s�re. Senki nem ment el k�z�l�k a Duna moziba. Ekkor �jabb parancsot kaptak, hogy a csak sz�mukra Esztergomban levet�tend� filmet n�zz�k meg, mert ha nem, bez�rj�k a szemin�riumot. A kispapok ekkor prefektusukhoz Werner aty�hoz fordultak. � megk�rdezte ki az, aki semmik�ppen nem megy el, �s k�rte, hogy indokolja d�nt�s�t. „A v�lasz k�zenfekv� volt: az�rt nem megy�nk, mert az atya arra tan�tott, hogy a kisujjunkat se ny�jtsuk az �rd�gnek, mert bekormolja. H�t ez�rt nem megy�nk… Werner atya k�rte: bizony�tsam be, hogy ez m�r a „kisujj”. Persze csak el kell kezdeni, azt�n m�r nem lehet szabadulni. Szent P�l sem alkudozna. Igen – mondta az atya, de szent P�l apostol �s p�sp�k volt. Felel�s a n�p�rt. De a n�vend�k szent Alajos �s Berchmanns szent J�nos bizony engedelmesen elment volna. Ezzel le voltam szerelve. Beadtuk a derekunkat.”[38]

A K�zponti Papnevel� Int�zetb�l 1952-ben t�vol�tott�k el, mert r�fogt�k, hogy "szellem�vel fert�zi az ifj�s�got". �thelyez�se nagy port vert fel, amelyr�l �gy �r egy �gyn�ki jelent�s: „Az Egyetemi templom egy nyilv�nval�an t�bb �vtizedes l�togat�ja… felh�borod�sban t�rt ki… ’ �s Werner atya �thelyez�se! Illetve nem is �thelyez�s t�rt�nt Werner eset�ben, hanem munkak�r�t�l val� egyszer� brut�lis felment�s vagy elmozd�t�s. Neki m�g �j beoszt�sa sincs, lehet, hogy nem is lesz hamarosan. Az egyh�zzenei nagy professzort majd Somogyszentimr�re k�ldik parasztasszonyok gy�ntat�j�nak’[39]…” Ekkor ker�lt M�riaremet�re k�ntor-k�pl�nk�nt.

M�riaremete – sz�m�zet�s a Sz�zanya kegyhely�n

M�riaremet�n, egy volt �nekese, J�nos b�csi �s feles�ge Jol�nka n�ni fogadta be a h�zuk eb�dl�j�be, mert „oda bef�r egy zongora.” „Egy kispap egy alkalommal megk�rdezte t�le: "�s hogy �rzi mag�t atya itt a sz�m�zet�sben?" "Nagyon j�l, - v�laszolta, - h�t a Sz�zanya kegyhely�n vagyok!”[40]      
K�ntori munk�ja mellett, folytatta az Orsz�gos Magyar Cec�lia Egyes�let igazgat�i tev�kenys�g�t. Ezt a feladatot 1947-ben v�llalta �s 1962-ig l�tta el. Az OMCE tev�kenys�ge visszaszorult 1950-re. K�ntork�pz�sre ny�lt lehet�s�g, de csak alapfokon (1949: nyar�n Esztergomban, 1950 nyar�n, Budapesten). Az egyes�leti �let a havi gy�l�sekre (zenet�rt�neti el�ad�sokkal) �s az �nekkarok sz�m�ra tartott �vi k�t k�z�s �nekl�sre korl�toz�dott.[41]

Term�szetesen Werner atya M�riaremet�n is �nekkart szervezett, �s fellend�tette a k�z�ss�gi �letet. A hely alkalmat adott az illeg�lis Regnumi tal�lkoz�k szervez�s�re is. Az �llambiztons�gi szervek ezt milyen m�don kontroll�lt�k, illetve mi�rt engedt�k a hitet terjeszteni, ezt tov�bbi kutat�sokkal igyekszem kider�teni. Azt, hogy az �llambiztons�gi szervek kiemelten fontos szem�lynek tartott�k, mi sem bizony�tja jobban, mint az, hogy �BTL –ben Werner Alajos neve 122 dosszi�ban szerepel!

1956 forradalom idej�n

A Regnum Marianum papjainak �s k�z�tt�k Werner aty�nak a forradalom �v�ben is tev�keny szerep jutott. „Em�di L�szl� regnumi atya a politikai enyh�l�st l�tva – m�g 1956 nyar�n – kidolgozott egy tervezetet arra vonatkoz�an, milyen k�vetel�sekkel �lljon el� az egyh�z szabad m�k�d�se megteremt�se �rdek�ben.”[42]  Ezt a papi �sszej�veteleken sz�les k�rben megismert�k a forradalom alatt. Werner atya megnyilatkoz�sait ebben az esetben sem a ny�lt politiz�l�s jellemezte, hanem az egyh�z meg�j�t�s�nak pasztor�lis feladatai jobb ell�t�s�nak az �gye foglalkoztatta. Papi gy�l�sen, 1956. okt�ber 31-�n a K�zponti Szemin�rium d�szterm�ben elhangzott hozz�sz�l�s�ban is a szerzetesek �s a Regnum rehabilit�l�sra h�vta fel a figyelmet.[43] Ugyanakkor a hitoktat�s �rdek�ben m�g 1957 tavasz�n is olyan k�rlev�l tervezetet dolgozott ki regnumi t�rsaival, amely ki mondta volna: nincs vall�sszabads�g Magyarorsz�gon. A tervezetet eljutatta Gr�sz �rsekhez, aki „nem tartotta b�lcs l�p�snek a nyilv�noss�gra hozatal�t”. [44]

Az 1957. janu�r 5-i korm�nyprogram egyh�zi fejezete m�r „fenyeget� megfogalmaz�sokat, direkt politikai elv�r�sokat k�z�lt. A p�sp�ki aul�kba lassan visszat�rtek az egyh�z�gyi megb�zottak…”[45] politikai gyilkoss�gok is t�rt�ntek, amelyben az �ldozatok papok voltak: Kenyeres Lajos, Szekuli P�l, Brenner J�nos lett v�rtan� 1957-ben.[46]

Werner atya 1957-ben lehet�s�get kapott, hogy egy nemzetk�zi egyh�zzenei konferenci�n r�szt vehessen Franciaorsz�gban. Hogy az �llam r�sz�r�l, mi�rt enged�lyezt�k ez is tov�bbi vizsg�latok t�rgya kell, hogy legyen. Felt�telez�sem, hogy b�ztak abban, hogy nem t�r vissza Magyarorsz�gra. Erre meg is volt a re�lis es�ly, hiszen rengeteg �ll�saj�nlatot kapott, � azonban – ellent�tben a j�zan �sz d�nt�s�vel – haza t�rt.

Az els� per �s b�rt�nb�ntet�s

1958 j�nius�ban �s j�lius�ban az MSZMP Politikai Bizotts�ga t�bbsz�r is foglalkozott a vall�s elleni harc taktik�j�val. K�d�r J�nos ott elhangzott �ll�spontja szerint „a klerikalizmus elleni harc egys�ges rendszert k�pez, amire megvannak a megfelel� eszk�zeink, eg�szen a Bel�gyminiszt�riumig. … Lehet, hogy a klerikalizmus ellen harcolni kell m�g �t �vig �s a vall�si vil�gn�zet ellen k�t gener�ci�n �t.”[47]. Egy h�nappal k�s�bb pedig �gy fogalmazott: „Az eszmei �s a politikai harcban a f� t�zet a katolikus egyh�zzal szembe kell ford�tani. Tarthatatlan, hogy mik�zben 5500 katolikus pap m�k�dik szerte az orsz�gban, csup�n 3600 a p�rt f�ggetlen�tett titk�rainak sz�ma.”[48] A p�rtvezet�s �jfajta strat�gi�t k�vetve – „ker�lni kell az egyh�zakkal val� direkt �ssze�tk�z�st, mert sok er�t vonna el a szocialista �p�t�munk�t�l” – elv�lasztotta egym�st�l a Bel�gyminiszt�rium �s az Egyh�z�gyi Hivatal feladatk�reit �s sz�k�tette az ellens�ges, vesz�lyes szem�lyek illetve csoportok k�r�t.[49]

Ennek megfelel�en a hivatalos szervek megkezdt�k a szerzetesek �s vil�gi papok elleni harcot. Term�szetesen erre az �rintett c�lszem�lyek is felk�sz�ltek. A Regnum h�zigy�l�sei 1958-ben Werner aty�n�l, M�riaremet�n folytak. Az egyik ilyen gy�l�sen Werner atya megk�rdezte: felk�sz�lt-e mindenki a b�rt�nre. Tudat�ban voltak ugyanis a bel�gy felfokozott �rdekl�d�s�nek.

Az els� aty�kat 1960. november 22-�n tart�ztatt�k le, Werner Alajost 1961. m�jus 29-�n helyezt�k el�zetes letart�ztat�sba. Az �llambiztons�g r�sz�r�l „Fekete Holl�k” keresztelt akci�ban 85 szem�lyt letart�ztattak (22 papot, 25 kereten k�v�li szerzetest, 38 vil�git), k�z�l�k a b�r�s�g 76 f�t �t�ltek el, k�zt�k a Regnum Marianum 7 papj�t. A h�tt�rben az ifj�s�g pasztor�ci�n messze t�lmutat� �gyek: titkos p�sp�kszentel�s �s esetleges alternat�v hierarchia; a Szentsz�kkel val� kapcsolat „j�tszm�ja” �llt.[50]
Az els� fok� �t�letet 1961.07.06-�n hozta meg a Budapesti F�v�rosi B�r�s�g. Werner aty�t - mint els�rend� v�dlottat – �t�vi �s hat h�napi b�rt�nre �t�lt�k „a n�pi demokratikus �llamrend megd�nt�s�re ir�nyul� szervezked�sben val� tev�keny r�szv�tel b�ntette” miatt.[51] Az �t�let Werner atya terh�re ilyen cselekm�nyeket r�:

·         a Regnum h�zf�n�ke volt illeg�lisan,

·         az ellenforradalom alatt k�vetelte a Regnum rehabilit�l�s�t

·         1957 okt�ber�ben „szent �ra keret�ben megeml�kezett az ellenforradalomban elesettekr�l

·         a fiatalok nevel�s��rt akart dolgozni

·         1957-ben egy Regnum �ltal �rt k�rlev�l-tervezetet � vitt el Gr�sz �rsekhez

·         vezette a Regnum �rtekezleteit, �s j�v�hagyta a szellemi olimpi�sz anyag�t…

Az egyetlen igaz�n politikai szervezked�ssel val� kapcsolatot, - amelyben dr. Zudar nev� szem�ly arra akarta volna r�venni Wernert, hogy a korm�ny tagjaira val�tlan tartalommal feljelent�st tegyenek, - „Werner gyerekes dolognak tartotta”�s nem k�rt bel�le. Csak annyit lehetett bizony�tani, hogy tudott a szervezked�sr�l…[52] Ezt a nyomozati sz�lat nem is haszn�lt�k fel ellene.

Mint l�that�, m�g a koncepci�s perben sem tudtak olyan cselekm�nyt terh�re r�ni, amely t�lment volna azon a tev�kenys�gen, amit a lelkip�sztori elk�telezetts�g megk�v�n.

A b�ntet�s let�lt�s�nek els� szakasz�t Werner atya a F� utcai b�rt�n mag�nz�rk�j�ban t�lt�tte, majd innen a M�rianosztrai volt p�los kolostorban berendezett b�rt�nbe ker�lt. Itt az „oszt�lyidegen” fogvatartottakat �rizt�k, �s ez sok pap illetve magasan kvalifik�lt �rtelmis�gi �sszez�r�s�t jelentette. �k egym�st er�s�tett�k az egy�bk�nt szigor� k�r�lm�nyek k�z�tt. a fogvatartottak �s a rabtart�k k�z�tt is nagy tekint�lynek �rvendett. Itt t�rt�nt meg az a h�res eset, hogy mikul�s napj�ra a b�rt�n�r�k egy kis sz�rakoz�st engedtek. A foglyok az el�ker�l� hangszerekkel (poros harm�nium, h�romh�r� heged�, csajka stb.) Werner atya hangszerel�s�ben �s vez�nylet�vel Kod�ly: H�ry J�nosb�l az intermezz�t j�tszott�k, kirobban� sikerrel.[53] K�s�bb megsz�nt az oszt�lyidegen besorol�s (szerintem a fogva tart�k r�j�ttek, hogy nem j� �tlet az �sszes papot egy helyen �rizni), �s Werner aty�t ism�t Budapestre sz�ll�tott�k, a Gy�jt�fogh�zba. Innen szabadult amneszti�val 1963. m�rcius 29-�n. Az atya tiltakoz�sul amiatt, hogy azokra, akire k�zt�rv�nyes v�dat fogtak nem terjedt ki az amnesztia, visszautas�totta a b�ntet�se felf�ggeszt�s�t. „Am�g a t�bbi pap nem szabadul, nem megyek ki – mondta. Valahogy m�giscsak kitett�k a b�rt�nb�l…”[54]

1963 a K�d�ri konszolid�ci� z�r��ve. A sz�lesk�r� amnesztia, a nemzetk�zi viszonyok alakul�sa, az enyh�l�s, de f�leg a „aki nincs ellen�nk, az vel�nk van” politik�ja, �j �llambiztons�gi gyakorlatot ig�nyelt. 1962-ben l�trej�tt Bel�gyminiszt�rium III. F�csoportf�n�ks�ge. Ennek III. csoportf�n�ks�ge foglalkozott a bels� elh�r�t�ssal. Az egyh�z ir�ny�t�s�t egyre biztosabban ir�ny�totta az �EH, legt�bbsz�r k�zvetve, a p�sp�k�k�n kereszt�l.[55]
A vil�gegyh�zban zajl� II. Vatik�ni zsinat �s az egyh�z k�rvonalaz�d� �j keleti politik�ja �j lehet�s�get jelentett a Magyarorsz�g sz�m�ra. „A kommunista �llamnak j�l j�tt a Vatik�n �j �tkeres�se. Azonnal �rezt�k, hogy k�lpolitikailag nagy preszt�zsn�veked�st jelentene, ha a Vatik�n a magyar �llammal kapcsolatokat tartana fenn, ha p�sp�k�k kinevez�s�re ker�lne sor.”[56] A K�d�r korm�nyzat kezdem�nyezte a t�rgyal�sokat, hiszen az egyh�z jogfosztotts�g�nak fenntart�s�val, kifel� bizony�tani tudta, hogy a Szentsz�k elfogadta partnernek. A meg�llapod�s 1964-ben megk�ttetett, sok, eddig a Vatik�n seg�ts�g�ben b�z� �ld�z�tt, ki�br�ndul�s�t okozva.

R�vid sz�m�zet�s Celld�m�lk�n

Miut�n Budapest ter�let�r�l kitiltott�k, Celld�m�lkre helyezt�k, k�ntor k�pl�nnak. Itt is k�rust alap�tott. Mellette hittant oktatott, fel�j�ttatta az orgon�t… A Celld�m�lki tart�zkod�sa alatt (amelyr�l jelenleg m�g kev�s inform�ci�val rendelkezem) nem tartott szoros kapcsolatot a Regnummal.

Ism�t b�rt�nben

1964 december�ben az �llambiztons�g ism�t lecsapott a Regnumi aty�kra. December 7.-�n a Regnum sz�let�snapj�n meg�j�tott�k fogadalmukat a M�riaremetei titkos �sszej�vetelen, ahol Werner atya is jelen volt, �s n�h�ny �ra m�lva m�r foglyok voltak.[57]

A II. Regnum perben 1965-ben hirdettek �t�letet. Werner atya val�s szerep�r�l v�dlott t�rsa, Em�di L�szl� �gy �r: „Werner aty�t is szerett�k volna k�v�l hagyni. Az els� b�rt�nb�ntet�s nagyon megviselte �t. eg�szs�ge megromlott. Azt a bizonyos m�sf�l �vet Celld�m�lk�n t�lt�tte. … � csakugyan semmilyen ifj�s�gi nem v�gzett. Semmi ok�t nem l�ttuk annak, hogy a v�dlottak padj�n �lj�n. Azt hiszem a kivizsg�l�k is sz�gyenkeztek, amikor az utols� helyre m�gis le�ltett�k �t.”[58]
A v�dirat �s az �t�let m�r semmi b�ntetend� cselekm�nyt nem tudott felhozni Werner atya ellen. V�g�l egy R�m�ba, Mester Istv�nnak �rt lev�l, valamint k�lf�ldr�l kapott iratok miatt �t�lt�k el 1 �v 6 h�nap szabads�gveszt�sre.[59] Ezzel az �t�lettel �letbe l�pett az el�z� amneszti�val felf�ggesztett tov�bbi 3 �v b�ntet�s. Ekkor m�r eg�szs�gi �llapota annyira rossz volt, hogy a m�sodfok� �t�let, enyh�t� k�r�lm�nyk�nt �rt�kelte.
Ennek ellen�re az atya leveleib�l �rad a der� �s a m�sokra figyel�s „Kedves Kl�rika H�gom! Nem tudom, mikor j�tt�k besz�l�re, h�t �rok most, hogy sz�mon tartsd az esed�kes n�vnapokat �s gratul�lj az �n nevemben is – mindny�juknak…”[60] Egy papt�rsa �rja a megeml�kez�s�ben: „… Megk�rdeztem: h�t kedves Lujcsi, mondj nekem valamit azokr�l az �vekr�l, amiket b�rt�nben t�lt�tt�l. A szokottn�l is vid�mabban mondta: „Tudod, az nem is volt olyan rossz. Te nagyon �lvezn�d – �s �n is nagyon �lveztem – azt a v�diratot, amit ellenem szerkesztettek. Olyan dolgokat hoztak fel ellenem, amin csak mulatni tudtam. El is rejtettem, hogy majd hazahozom, ha kiszabadulok, de valahogy elt�nt.”[61]

A m�sodik b�ntet�se alatt szerzett alkalmi �nekkart a fogvatartottakb�l �s n�h�ny b�rt�n�rb�l. Ekkor kompon�lta fejben a k�s�bb orsz�gosan ismert� v�lt Mercedes mis�t. A mise Gl�ria t�tel�be „sz�pen beledolgozott egy b�rt�nben hallott cig�ny-roma mel�di�t. (Kar�csonyi �nek�k: Elj�tt m�r a sz�p kar�csony…)”[62]

1967 kar�csonya el�tt 2 nappal szabadult. Rend�ri fel�gyelet al� helyezt�k, de most visszat�rhetett M�riaremet�re, ahol hal�l�ig tart�zkodott.

Az utols� �vek

Megrend�lt eg�szs�gi �llapota ellen�re nagy buzgalommal v�gezte papi-k�ntori teend�it. Az egyh�zi zenei �letben jelent�s m�veket alkotott. A Mercedes mis�t – amelyet a fogolykiv�lt� Boldogasszony tisztelet�re �rt; az 5 Alleluj�t, amelyet Dr. Tak�cs N�ndor (akkor k�ntor k�s�bbi Sz�kesfeh�rv�ri megy�sp�sp�k) r�sz�re �rt. Az alleluj�kat tartalmaz� kottaf�zet bels� bor�t� lapj�ra a k�vetkez�ket �rta „itt k�zre ad 5 Alleluj�t egy bizonyos Alajos (nem Palestrina, hanem Werner) aki valamikor 5 �vet t�lt�tt b�rt�nben, de sz�v�ben Alleluj�t �nekelt.”[63]

A hivatalos egyh�z is elfogadta szolg�latait nyilv�n �llambiztons�gi enged�llyel. Ennek az id�szaknak a feldolgoz�sa tov�bbi kutat�sok feladata lesz. K�rd�sk�nt mer�l fel, hogy hogyan alakult a Regnummal a kapcsolata; hogyan viszonyult a L�kai b�boros �ltal vezetett hivatalos katolikus egyh�zhoz stb.

Werner atya k�zrem�k�d�tt a II. Vatik�ni zsinat zen�vel kapcsolatos dokumentumainak magyarra ford�t�s�ban �s a gyakorlatba �ltet�s�ben. Ennek szellem�ben �rta meg a n�gy magyar passi� „turb�it” �s az �j temet�sk�nyvet. Ezt k�vette nagy munk�juk B�rdos Lajossal: �ssze�ll�tott�k az �j magyar n�p�nekes k�nyvet, a Hozsann�t.[64]

Lelkip�sztori szolg�lat�nak nagy �nnepe volt a szentel�s�nek 50. �vfordul�j�n bemutatott aranymis�je, melynek eml�klapj�n a k�vetkez� id�zet szerepel: „L�gy h� mindhal�lig �s neked adom az �let koron�j�t” (Jel. 2, 10)

1978 nyar�n egyre rosszabbra fordul eg�szs�gi �llapota k�rh�zba ker�lt. „A k�rh�zban is dolgozott B�rdos Lajos, akit az atya mindig „kit�n� munkat�rsk�nt” emlegetett rendszeresen j�rt hozz� �s seg�tett neki dolgoz�szob�v� var�zsolni a k�rtermet”.[65] 1978. november 8-�n halt meg sz�vinfarktus k�vetkezt�ben. A v�lasztott �let ig�it beteljes�tette: „Mindent b�zva k�rni, mindent elfogadni �s mindent megk�sz�nni”.

Z�rsz�k�nt

K�l�nleges ember volt Werner atya. Sz�momra olyan pap k�pe rajzol�dott ki, aki hivat�s�hoz minden �ron h� maradt, aki nem kereste a konfront�l�d�st, de v�llalta a szenved�st. A t�rv�nyeket, el��r�sokat mindig betartotta, de elveit nem adta fel. Nem v�letlen hogy az �llambiztons�gnak neh�z dolga volt vele. Tehets�g�t, �s eg�sz �let�t m�sok szolg�lat�ra szentelte, �gy �rthet�, hogy eml�ke m�g ma is nagyon �l�nken �l a Magyar Katolikus Egyh�zban.

---

[1]Egyh�z�ld�z�s �s egyh�z�ld�z�k a K�d�r-korszakban. Szerk.: So�s Viktor Attila, Szab� Csaba,Szigeti L�szl�. Luther kiad�, Budapest, 2010. 7.

[2] Dr. Szab� Csaba: Mi�rt �gyn�kk�zpont� a jelenkori magyar (egyh�z)t�rt�net�r�s? M�lt-kor t�rt�nelmi port�l.2012.12.29.

[3] L�n�rd �d�n: Er� az er�tlens�gben. M�rton �ron Kiad�.1994.16.o.

 

[4] G�l J�zsef: Schola Cantorum Sabariensis. a Bart�k B�la Zeneiskola Alap�tv�ny Kiad�sa. Szombathely.1996. 14-17.

[5] G�l 1996. 10.