Bevezet�s: Val�ban alternat�va?

1.      N�z�pontom

A dolgozat c�m�hez k�rd�jelet illeszten�k sz�vem szerint. Val�ban besz�lhet�nk a nyugati t�pus� modernit�s alternat�v�j�r�l a szovjet t�pus� rendszerek fejl�d�se (vagy �mokfut�sa) kapcs�n?

Andorka Rudolf a magyar szociol�gia tudom�ny egyik legnagyobb alakja volt. �let�nek utols� „Moderniz�ci� - �rt�kek, erk�lcs, szolidarit�s” c�mmel tartott nyilv�nos el�ad�s�n a moderniz�ci� �ltal�ban h�tt�rbeszorul� dimenzi�ir�l besz�lt. T�bbek k�z�tt ezt mondta. „… szociol�giai adatok, vizsg�latok vezettek annak a hipot�zisnek megfogalmaz�s�ra, hogy a mai magyar t�rsadalom legs�lyosabb probl�m�i, a totalit�rius rendszerek �r�ks�g�nek legnehezebben lek�zdhet� r�sze nem a gazdas�gban, m�g csak nem is a politikai �letben, hanem az �rt�kek, az erk�lcs, illetve az ut�bbiak hi�ny�t jelent� an�mia �s elidegened�s ter�let�n tal�lhat�k. Szerintem-�s sok m�s szociol�gus szerint - sem a gazdas�g, sem a politikai demokr�cia nem k�pes bizonyos norm�k, els�sorban erk�lcsi norm�k �s azokat al�t�maszt� �rt�kek n�lk�l m�k�dni. [1]

Dolgozatomban a fentiek szellem�ben, arra keresem a v�laszt, hogy a szovjet t�pus� rendszerek moderniz�ci�ja milyen m�don ment v�gbe az emberi norm�k, erk�lcs�k �s az azokat al�t�maszt� �rt�kek tekintet�ben? Lehet e ezt a folyamatot alternat�v moderniz�ci�nak tekinteni ezen a t�ren?
Hipot�zisem megegyezik az Andorka Professzor �r �ltal mondottakkal: „ A totalit�rius rendszerek a tradicion�lis �rt�keket �s norm�kat le k�v�nt�k rombolni. Ugyanakkor sz�nd�kukt�l elt�r�en teljes kudarcot vallottak egy �j �rt�k- �s normarendszer megfogalmaz�s�ban �s elfogadtat�s�ban.[2]

A c�mben megfogalmazott kijelent�s/k�rd�s szakirodalm�nak n�h�ny, rem�lem, fontos elem�t tekintem �t.

2.      Szociol�giai megk�zel�t�s

El�sz�r n�h�ny gondolat a moderniz�ci�r�l szociol�giai megk�zel�t�s�ben.

Moderniz�ci�. Sokdimenzi�s fogalom, jelenti t�bbek k�z�tt az iparosod�st, majd a szolg�ltat�sok n�veked�s�t, a v�rosiasod�st, az iskolai v�gzetts�g emelked�s�t, a demogr�fiai viselked�s megv�ltoz�s�t (a gyermeksz�m tervez�s�t), az emberi viselked�s mot�vumainak �s norm�inak, tov�bb� az �rt�keknek megv�ltoz�s�t. A sok k�l�nf�le moderniz�ci�fogalom k�r�l ebben a tank�nyven a moderniz�ci�nak az a defin�ci�j�t haszn�ljuk, amely a modern t�rsadalomnak hat alapvet� krit�rium�t emeli ki: 1. hat�kony piacgazdas�g, 2. magas �letsz�nvonal, 3. t�rsadalmi integr�ci�, 4. magas iskolai v�gzetts�g �s j� eg�szs�gi �llapot, 5. t�bbp�rtrendszer� demokr�cia, 6. modern mentalit�s, gondolkod�sm�d, �rt�kek �s norm�k, kult�ra.

Moderniz�ci� elm�lete. A moderniz�c� elm�lete abb�l indul ki, hogy a t�rsadalom n�gy alrendszer�ben, nevezetesen a gazdas�gi, a t�rsadalmi, a politikai �s a kultur�lis alrendszerben p�rhuzamosan mennek v�gbe a moderniz�ci� ir�ny�ba mutat� v�ltoz�sok. Ezek egym�st er�s�tik, illetve – ha az egyik alrendszerben nem k�vetkezik be a moderniz�ci� - megg�tolj�k a t�bbi alrendszer moderniz�ci�j�t. P�ld�ul verseng� piacgazdas�g hi�ny�ban nem lehets�ges moderniz�ci� a t�rsadalmi �s a politikai viszonyokban, vagy a modern gondolkod�sm�d, kult�ra, �rt�kek �s viselked�si norm�k elterjed�se n�lk�l nem lehet hat�kony piacgazdas�got megval�stani. A moderniz�ci� a t�rsadalmi jelns�gek sz�mos m�s ter�let�n, t�bbek k�z�tt a csal�dban �s gyermeksz�mban, az �letm�dban, a szabadid� elt�t�s�ben is alapvet� v�ltoz�sokat hoz mag�val. A moderniz�ci�elm�let �j megfogalmaz�sai hang�lyozz�k a t�rsadalmak �j�t�sra val� k�pess�g�t, mint a modernit�s fontos krit�rium�t, tov�bb� figyelmet fod�tanak a moderniz�ci� �ltal el�id�zett t�rsadalmi konfliktusokra, a moderniz�ci�nak t�bb �tj�t l�tj�k lehets�gesnek �s nem z�rj�k ki a moderniz�ci�s kudarc el�fordul�s�t.[3]

Dependenciaelm�let, centrum �s perif�ria:

A moderniz�ci� leger�sebb kritik�ja: marxista szociol�gusok fogalmazt�k: a fejl�d� orsz�gok nem akarj�k az amerikai gazdas�got, t�rsadalmat �s demokr�ci�t ut�nozni; mai fejl�d� orsz�gok nem k�pesek a mai fejlett orsz�gok kor�bbi moderniz�ci�s �tj�t v�gigj�rni, mert a vil�ggazdas�gban elfoglalt al�rendelt poz�ci�juk ebben megakad�lyozza �ket

Cardoso dependenciaelm�lete: fejlett orsz�gok nem engedik a fejl�d�ket kit�rni a jelenlegi f�gg� gazdas�gi helyzet�kb�l

Wallerstein centrum-perif�ria elm�lete: Minden vil�ggazdas�gi rendszernek van egy k�zpontja, ahol a gazdas�gi fejletts�g a legmagasabb szinten �ll, �s amely ennek k�vetkezt�ben nagy gazdas�gi �s politikai-katonai hatalommal rendelkezik a vil�grendszer al�rendelt orsz�gai f�l�tt. A centrum ennek k�vetkezt�ben k�pes kizs�km�nyolni a perif�ri�t, valamint a centrum �s a perif�ria k�z�tt elhelyezked� f�lperif�ri�t, �s megakad�lyozza azt, hogy egy-egy orsz�g a perif�ri�b�l vagy f�lperif�ri�b�l kit�rj�n. Centrum-perif�ria viszony�ban csak az�ltal k�vetkezik be v�ltoz�s, hogy a centrum eltol�dik a vil�g m�sik r�gi�j�ba.

A moderniz�ci� fogalma a „nyugati t�rsadalmakban” kialakult gazdas�gi, t�rsadalmi �s politikai int�zm�nyek �tv�tel�t sugallja a fejl�d� orsz�gok sz�m�ra, ezt pedig egyr�szt lehetetlennek tartj�k, mivel a fejl�d� orsz�gok m�s nemzetk�zi helyzetben vannak, mint a nyugati orsz�gok voltak az iparosod�si folyamatok megindul�sakor, m�sr�szt nemk�v�natosnak tartj�k egyebek k�z�tt a fejl�d� orsz�gok kult�r�j�nak az elt�r� saj�toss�gai miatt.

A szociol�gusok els�sorban a „teljes�tm�nymot�vum” uralkod� szerep�t, a „teljes�tm�nyorient�lts�got” tekintett�k a modern ember jellemz�j�nek, ebben l�tt�k a gyors gazdas�gi fejl�d�s, a moderniz�ci� hajt�erej�t.

Az 1960-as �vek k�zepe-v�ge �ta az �rt�kek v�ltoz�s�ra figyeltek fel a szociol�gusok. Vannak, akik a munkaerk�lcs h�tt�rbe szorul�s�r�l �s az �let �lvezet�t legnagyobb �rt�knek tekint� �rt�krendszer t�rh�d�t�s�r�l besz�lnek. M�sok szerint a modern �rt�kek hely�re „posztmodern” �rt�kek, vagy a „materialista” �rt�kek hely�re „posztmaterialist�k” l�pnek. Els�sorban a fiatalok k�z�tt egyre fontosabb� v�lnak a tartalmas �s bens�s�ges emberi kapcsolatok, a kultur�lis �rt�kek, a f�ggetlens�g, a szabads�g. .[4]

A t�rt�net�r�k v�lem�nye

1.      A t�m�nkkal kapcsolatos t�rt�net�r�s klasszikus ir�nyzatai

A histogr�fia a szovjet t�pus� �llamokr�l sz�l� t�rt�net�r�s n�gy f� iskol�j�t k�l�nb�zteti meg: a moderniz�ci�s iskola, a totalit�rius paradigma, a k�l�nb�z� revizionista ir�nyzatok szerint, illetve a szocializmust/kommunizmust civiliz�ci�k�nt megragad� szerz�k alkot�sai. Feladatom a moderniz�ci�s paradigm�t elfogad�, vagy ezzel kapcsolatba hozhat� m�vek vizsg�lata. Ennek sz�momra az �rdekess�ge, hogy az ezt az utat k�vet� t�rt�net�r�k tulajdonk�ppen elfogadnak egy marxista-leninista (szerintem Szt�lint�l sz�rmaz�) t�telt, miszerint a bolsevik vezet�s nem kisebb feladatot v�llalt, mint hogy kivezesse Oroszorsz�got az �vsz�zados gazdas�gi elmaradotts�gb�l, �s mindezt �gy, hogy meg�rizze a fejl�d�s kommunista jelleg�t, �s m�s �ton �rje el a moderniz�ci�s c�lt, mint a kapitalizmus. Ennek a gondolatnak a k�l�nb�z� vari�ci�i megjelennek az �ltalam elemzett m�vekben is.

2.      Isaac Deutscher: Szt�lin

N�h�ny sz� a szerz�r�l: 1907-ben sz�letett a mai Chrzan�wban, Sz�let�sekor ez a v�ros az Osztr�k Magyar Monarchi�hoz tartozott. A Krakk�i Egyetemen tanult. Tanulm�nyai ut�n �js�g�r� lett, majd baloldali lengyel lapokn�l dolgozott. Els�sorban politikai �s k�zgazdas�g-tudom�nyi k�rd�sekr�l k�z�lt cikkeket. Meggy�z�d�b�l bel�pett a Kommunist�k Lengyelorsz�gi P�rtj�ba, J�rt a Szovjetuni�ban is. A l�togat�s �lete v�g�ig kihatott politikai l�t�sm�dj�ra. Haza�rkez�se ut�n kiz�rt�k a p�rtb�l, mint trockist�t. 1939-ben Angli�ba t�vozott. Itt t�bb h�res angol �js�g is k�z�lte cikkeit, s�t tud�s�t�i megb�z�sokat kapott. Vil�gh�rnev�t els�sorban a Szt�linr�l sz�l� alkot�s�nak k�sz�nhette. A Cambridge-i Egyetem professzor�nak nevezt�k ki. 1967-ben hunyt el.

Isaac Deutscher terjedelmes Szt�lin-monogr�fi�ja, amely ma is alapm�nek tekinthet� a szt�linizmus szakirodalm�ban.[5] A magyarul 40 �v k�s�ssel megjelen� k�nyv fontoss�g�t �gy �rt�kelte Kun Mikl�s: „… az a nemzed�k, amelyhez egy�bk�nt Deutscher is tartozott, s amely bel�lr�l �rz�kelte a jelens�get, kort�rsk�nt �lte �t a rendszert, s nem aktualiz�lta a konjunktur�lis viszonyok szerint a szt�lini tot�lis �lam k�rk�p�t. … … Ez�rt is �rdekes �s fontos Deutscher k�nyv�nek magyarorsz�gi kiad�sa. Negyven �v k�s�ssel, de m�g nem k�s�n.”[6]

A szerz� m�v�ben nagy form�tum� politikusk�nt �br�zolja Szt�lint, akinek tetteit a n�p szolg�lata is motiv�lta. „Szt�lin viszont egyszerre vez�re �s bitorl�ja egy tragikus, ellentmond�sos, de egyben teremt� forradalomnak. Ak�rcsak Cromwell, Robespierre, �s Nap�leon, el�sz�r � is a felkel� n�pet szolg�lta, s csak azut�n lett uralkod�ja.”[7]
Figyelmet szentel a bolsevik p�rton bel�li bels� hatalmi harcoknak, �s igen szeml�letesen leplezi le Szt�linnak az ellenz�k megoszt�s�ra ir�nyul� taktik�j�t. A fel�lr�l vez�relt „forradalomban”, nem a dikt�tor hatalom�rt v�vott harc�t l�tja. Itt jelenik meg Deutschern�l a szt�linizmus moderniz�ci�k�nt val� felfog�s�nak alapgondolata: "Mindezek ut�n mennyire m�s k�pet mutat a szt�linista Oroszorsz�g. Az a birodalom, amelynek Szt�lin az �l�re �llt, a m�velt emberek �s felvil�gosodott munk�sok kis csoportjait lesz�m�tva, nyugodtan nevezhet� a vademberek orsz�g�nak. S ezzel nem az orosz nemzeti jellemet akarjuk min�s�teni - Oroszorsz�g "elmaradott, �zsiai" �llapota a nemzet trag�di�ja, nem pedig hib�ja volt. Szt�lin arra v�llalkozott - egy h�res mond�st id�zve -, hogy barb�r eszk�z�kkel �zze ki a barb�rs�got Oroszorsz�gb�l. S �ppen az alkalmazott m�dszerek jellege miatt sziv�rgott azt�n vissza annak a barb�rs�gnak a nagy r�sze, amelyet m�r sz�m�z�tt az orosz �letb�l. Ennek ellen�re a nemzet a legt�bb ter�leten hatalmas fejl�d�st �rt el. A termel�s anyagi b�zisa, amely 1930-ban m�g egy k�zepes nagys�g� eur�pai �llam�t sem �rte el, olyan gyorsan �s nagym�rt�kben kisz�lesedett, hogy Oroszorsz�g ma Eur�pa els� �s a vil�g m�sodik ipari hatalma.”[8] V�lem�nyem szerint „barb�rnak”, „vadembernek” nevezni azt az orosz muzsikot, aki �vezredes ortodox hittel �s becs�lettel dolgozott a f�ldj�n csal�dj��rt, haz�j��rt �s hit��rt, mutatja, hogy Deutscher a moderniz�ci� fogalm�t igen sz�ken �rtelmezte.

A szerz� sz�m�ra a szt�linizmus, mint civiliz�ci� jelenik meg: „Szt�lin elm�let�ben Oroszorsz�g nem �gy szerepel, mint a civiliz�lt vil�g puszta perif�ri�ja. … Oroszorsz�gnak az a k�ldet�se, hogy az �j civiliz�ci� k�zpontja legyen, amely minden tekintetben magasabb rend�, mint a Nyugat-Eur�p�ban oly nagy ellen�ll� er�vel v�dekez�sbe vonult kapitalista t�rsadalom.[9] �s, hogy ezt nem csak Szt�lin, hanem a szerz� is �gy gondolta, azt bizony�tja a k�vetkez� id�zet: „S azt sem hagyhatjuk figyelmen k�v�l, hogy a szt�linizmus m�ly�n megb�v� eszm�ny - amelyet Szt�lin durv�n eltorz�tott form�ban fejezett ki - nem az ember, ember f�l�tti, vagy nemzet, nemzet f�l�tti, vagy mondjuk faj, faj f�l�tti uralma volt, hanem alapvet� egyenl�s�g�k. S eszerint m�g a prolet�rdiktat�ra sem m�s, mint az oszt�ly n�lk�li t�rsadalomba val� �tmenet form�ja, az �szt�nz� er� pedig mindv�gig a szabad �s egyenl� polg�rok k�z�ss�ge maradt, nem pedig a diktat�ra. A szt�linizmus kultur�lis hat�s�ban sz�mos pozit�v �s �rt�kes elem is tal�lhat�, s ezek hossz� t�von bizony�ra fell�zadnak a rendszer kegyetlen von�sai ellen.”[10] Ezzel a szerz� nemcsak moderniz�ci�s alternat�vak�nt �rt�keli a szocialista v�ltoz�sokat, hanem k�zel ker�l a civiliz�ci�s paradigm�hoz is.

Deutscher sz�momra ki�br�nd�t�an elfogultnak t�nik a dikt�tor (szocializmus?) ir�nt. Az iszonyatos, brut�lis t�megirt�sokat ugyan t�nyk�nt k�zli, de „t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�gnek” tartja, amit igazolt a t�rt�nelem. Az er�szakos kollektiviz�l�s r�mk�peihez hasonl�ak j�tsz�dtak le a megnyert II. vil�gh�bor� ut�n is. „Mivel a h�bor� visszavetett �s lelass�totta a fejl�d�st Szt�lin �jra beind�totta „az eredeti szocialista felhalmoz�s” folyamatait. �jb�l mozg�s�tania kellett �ket, s kicsikarni bel�l�k az utols� csepp energi�t is, hogy talpra �ll�ts�k a sz�tvert vagy kimer�l ipart… �jb�l fegyelmezett csatasorba �ll�totta n�p�t, belek�nyszer�tette a legszigor�bb rendk�v�li int�zked�sek �s munkat�rv�nyek satuj�ba, a rend�ri fel�gyelet mindent �that� j�rm�ba. … A nemzet nem s�llyedt vissza az egyszer m�r t�lhaladott �llapotba. … most er�t�l duzzadva �llt talpra.”[11]

A vizsg�l�d�som f� ir�nyvonal�t jelent� k�rd�ssel kapcsolatosan, a norm�k �s a t�rsadalmi �ntudat vonatkoz�s�ban a k�vetkez�t �rja: „Szt�lin most is h� volt �nmag�hoz: igyekezett cs�r�j�ban elmetszeni az �j t�rsadalmi �ntudat �bredez�s�t. … Nem ismerte fel, hogy a t�rsadalom moderniz�l�s�val �s a t�megek m�velts�g�nek felemel�s�vel maga „m�rgezi meg”az emberek gondolkod�s�t, s k�sz�ti fel Oroszorsz�got a szt�linizmussal val� szak�t�sra.”[12]

3.      Gerschenkron: A gazdas�gi elmaradotts�g

A moderniz�ci�s paradigma tiszta t�pus�val tal�lkozunk Alexander Gerschenkron nagy hat�s� m�veiben. Alexander Gerschenkron, 1904-ben sz�letett Odessz�ban. Orosz, zsid� sz�rmaz�s� k�zgazd�sz, gazdas�gt�rt�n�sz volt. Tanulm�nyait K�zgazdas�gi Egyetemen B�csben v�gezte, 1928-ban doktor�lt. 1938-ban az Egyes�lt �llamokban telepedett le, ahol k�s�bb a Harvard Egyetem gazdas�gt�rt�net �s szovjetol�gia professzora lett. H�res essz�gy�jtem�nye, amelyet most �ttekintek, 1962-ben jelent meg, „Gazdas�gi elmaradotts�g t�rt�nelmi t�vlatokb�l” c�mmel.1978 Cambridge-ben, Massachusetts-ben halt meg.

Gerschenkron azt vallotta, hogy az „�gynevezett nem gazdas�gi t�nyez�k �s folyamatok: a politikai esem�nyek, a k�l�nf�le szellemi, ideol�giai �s m�v�szeti �ramlatok nem puszta illusztr�ci�i a gazdas�gt�rt�netnek, hanem a gazdas�gi �talakul�st hordoz� �sszetett t�rsadalmi mozg�soknak a „tiszt�n gazdas�gi”�sszetev�kkel egy�ttesen �rtelmezhet� elemei.”[13] Kutat�sai k�z�ppontj�ban azonban, „egyetlen gazdas�gt�rt�neti probl�ma �ll:az elt�r� fejletts�g� orsz�gok iparos�t�sa”[14] – �rja r�la Kov�csy Tam�s, k�tet�nek magyar kiad�sa bevezet�j�ben.

Gerschenkron tanulm�nyban azt bizony�tja, hogy a fejletlenebb orsz�gok hamarabb bej�rhatj�k a fejl�d�s �tj�t, mert van „p�lda” el�tt�k. Nem felt�tlen�l ugyanazt a szerves „v�llalkoz�-k�zpont�” fejl�d�si modellt, hanem a „bank �s p�nzint�zet k�zpont�t” illetve az „�llamilag vez�relt, er�ltetett” modellt. Az elmaradott orsz�gokban "specifikus" fejl�d�si �tra van sz�ks�g, hogy felz�rk�zzanak az iparilag fejlett �llamokhoz. Ilyen specifikus t�nyez� volt N�metorsz�gban a bankt�ke nagy befoly�sa, amely megteremtette a kartelliz�ci� felt�teleit, vagy az �llam, mint a moderniz�ci� f� kezdem�nyez�je �s �szt�nz�je Oroszorsz�gban �s az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban. Gerschenkron szerint az "elmaradotts�g foka" hat�rozza meg a k�rd�ses orsz�gban alkalmazhat� strat�gi�t; m�g a kev�sb� "lemaradt" n�met �llam eset�ben elegend� volt, hogy a bankok �szt�n�zz�k a moderniz�ci�t, Oroszorsz�gban ehhez mind az anyagi, mind pedig a bizalmi t�ke hi�nyzott. Ebben az esetben, csak egy er�s �llam k�pes kik�nyszer�teni a lakoss�gb�l a moderniz�ci�hoz sz�ks�ges �ri�si anyagi �s emberi �ldozatot. Gerschenkron v�lem�nye szerint a szocializmus semmi m�s, mint a megk�sett iparos�t�s terheinek elvisel�s�t megk�nny�t� ideol�gia: "Led�nteni egy elmaradott orsz�gban a stagn�ci� korl�tait, fel�breszteni az emberek k�pzel�erej�t, �s energi�ikat a fejl�d�s szolg�lat�ba �ll�tani, ehhez er�sebb orvoss�g kell, mint az er�forr�sok kedvez�bb eloszt�s�nak �g�rete vagy mint az alacsonyabb keny�r�r. Ilyen k�r�lm�nyek k�zt mind az �zletember, mind az elsz�nt �s �j�t�sra k�sz v�llalkoz� a magas profitkil�t�sokn�l sokkal er�sebb stimulust ig�nyel. Ami a rutin �s az el��t�let hegyeinek megmozgat�s�hoz sz�ks�ges, az a hit - a hit abban, hogy az aranykor - Saint-Simon szavaival - nem a m�lt�, hanem m�g az emberis�g el�tt �ll."[15]

A moderniz�ci�s paradigma valamennyi l�nyeges elem�t megtal�lhatjuk Gerschenkronnak a gazdas�gi elmaradotts�gra vonatkoz� t�ziseiben. Ebb�l a n�z�pontb�l a szt�linizmus nem m�s, mint az 1890-es �vekben elkezdett �s az els� vil�gh�bor�val f�lbeszakadt orosz iparos�t�s befejez�se, amelynek seg�ts�g�vel Oroszorsz�g lek�zd�tte �vsz�zados gazdas�gi elmaradotts�g�t �s az iparilag fejlett nemzetek soraiba emelkedett fel; a rendszer szocialista ideol�giai tartalma pedig a moderniz�ci� „mank�j�v�” degrad�l�dik. A k�t vil�grendszer k�z�tti l�nyegi k�l�nbs�gek elt�nnek; a szocializmus nem �gy jelenik meg, mint a kapitalizmus lehets�ges alternat�v�ja, hanem mint a gazdas�gi elmaradotts�g lek�zd�s�nek "specifikus" eszk�ze.

Gerschenkron kutat�s�nak nem volt eleme a gazdas�gi folyamatok „k�lts�g�nek” a felt�rk�pez�se. Ugyanakkor sz�momra rendk�v�l fontos megjegyz�st tesz a „Megjegyz�sek a modern iparos�t�s el�felt�teleinek fogalm�hoz” tanulm�nya �sszefoglal�s�ban: „  A szovjet iparos�t�s tal�n legjellemz�bb von�sa mintegy h�rom �vtizeden �t az volt, hogy az �llam f�l�nyes nemt�r�d�ms�ggel kezelte e helyettes�t�sek emberi k�lts�geit.”[16]

V�lem�nyem szerint, ez el�g vil�gos v�lasz arra a k�rd�sre, hogy az emberi norm�k, erk�lcs�k �s az azokat al�t�maszt� �rt�kek tekintet�ben besz�lhet�nk e moderniz�ci�r�l. A felz�rk�z�s�rt fizetett „emberi k�lts�g”, iszonyatos volt, �s semmivel sem indokolhat�…

4.      Lewin Mhose: The Social Background of Stalinism[17]

Mhose Lewin1921. november 7 sz�letett Vilniusban, zsid� sz�rmaz�s� t�rt�n�sz, revizionista szovjetol�gus, jelenleg a Chambridge-i Egyetem professzora. A „The Social Background of Stalinism” c�m� tanulm�ny�ban a szt�linizmus bels� term�szet�t elemzi.

Els�k�nt a bolsevista hatalom�tv�tel t�rsadalmi k�r�lm�nyeit vizsg�lja. Meg�llap�tja, hogy a klasszikus vezet� r�tegek megsemmis�ltek, a munk�ss�g kimer�lt �s r�szben „visszaparasztosodik (hiszen onnan j�tt), hogy enni tudjon, a paraszts�g nyugtalan forrong. A bolsevik forradalom l�nyeg�ben radik�lisan "leegyszer�s�tette" a t�rsadalmat (paraszts�g �s bolsevik „�lcsapat”). Ebben a ki�lezett helyzetben, amelyben a bolsevikok m�g�tt nincs t�megt�mogat�s, gy�zedelmeskedtek a b�rokratikus elemek a forradalmi hagyom�nyok felett. A m�sodik forradalom, Lewin szerint, ellenforradalom volt, tartalm�ban teh�t nem szocialista, hanem etatista jelleg�. Szt�lin szembefordult az okt�beri forradalom �r�ks�g�vel, �s megfosztotta a bolsevik ideol�gi�t annak szocialista tartalm�t�l (v�. Trockij v�lem�nye, ami�rt meg kellett halnia). Ahelyett, hogy elkezdtek volna fel�p�teni egy �j t�rsadalmat, amelyben megsz�nik az �llam, mindent �llamos�tottak, �s l�trehoztak egy hatalmas, diktat�rikus �llamot. Ez a hatalmas b�rokratikus g�pezet volt k�pes arra, hogy fegyverrel �s terrorral v�grehajtsa az er�ltetett, gyors�tott iparos�t�st, �r�lt �s folyamatos t�rsadalmi mobiliz�ci�t induk�ljon �s megteremtse a „modern” orosz t�rsadalmat.

A tanulm�ny, sz�momra legmegr�z�bb r�sze, pontosan az �ltalam feltett k�rd�sre ad v�laszt. Lewin hosszasan foglalkozik az orosz paraszts�g megt�r�s�nek, t�rdre k�nyszer�t�s�nek t�rt�net�vel. A „kul�ktalan�t�s”, a sok milli� paraszt fizikai megsemmis�t�se mellett elvett�k a muzsikok f�ldj�t, mi t�bb a hit�t, vall�s�t, trad�ci�it! „A paraszts�g erk�lcsi vil�g�t a vall�s hat�rozta meg, ez befoly�solta a k�z�ss�gi �letet �s innen mer�tett�k azokat az alapvet� t�rsadalmi �rt�keket, mint a szolidarit�s, szolg�lat stb.”[18] A t�mad�s a paraszti mentalit�s ellen egyszerre rombolta a vall�st, a m�lyen gy�kerez� hagyom�nyos falusi �s csal�di szertart�sokat, �nneps�geket �s mag�t az erk�lcs�t. „A hagyom�nyos vall�sos odaad�st, k�rmeneteket, szentek �s ikonok tisztelet�t, mindennek sek�ly laikus ut�nzata v�ltja fel, a hivatalos t�meggy�l�sek, az ikonok helyett k�pm�sok, a k�rmenetek helyett felvonul�sok �s zar�ndoklat egy mauz�leumba elhelyezett, bebalzsamozott ateist�hoz…”[19]

�gy v�lem, hogy Lewin tanulm�nya alapj�n is azt kell mondanom, hogy a szovjet t�pus� moderniz�ci�, az �rt�keket �s a t�rsadalmi szempontokat figyelembe v�ve, csak egy torz, kegyetlen �s sikertelen pr�b�lkoz�s volt.

5.      J. P. Arnason: Kommunizmus �s modernit�s

Johann P. Arnason a melbourne-i La Trobe Egyetem szociol�gia professzora a moderns�get �s annak a kommunizmussal val� kapcsolat�t elemzi ebben a tanulm�ny�ban. Szerinte a kommunizmus mindenk�ppen a moderniz�ci�s folyamat r�sze volt. „…ha elutas�tjuk, hogy a kommunista tapasztalatot egy �ltal�nos moderniz�ci�s folyamat le�gaz�sak�nt fogjuk fel,elmulasztjuk a v�ratlan �sszeoml�s �ltal megnyitott horizontot megvizsg�lni.”[20]

A szerz� el�sz�r a moderns�g fogalm�t, jelens�g�t �rtelmezi. Arnason a moderns�gr�l, mint struktur�lis jelens�gr�l, mint kiugr� �s tart�s v�ltoz�sok �sszess�g�r�l gondolkodik. A moderns�g fogalm�ba, �rtelmez�se szerint, szervesen beletartozik a terjeszked� �s �lland�an form�l�d� kapitalista gazdas�g, a kapitalista �llam�p�t�si strat�gia, a nemzet�llam �s az identit�s �j m�dozatai, az �j ellen�rz�si mechanizmusok, s a kibontakoz� demokratikus �talakul�s. „Sz�munkra az az ir�ny t�nik leg�g�retesebbnek, amely elfogadja a modernit�s komplex �s ellentmond�sos jelleg�t…”[21]

Ezt k�vet�en a moderniz�ci�s elm�leteket vizsg�lja. Az elm�letek kezdetben csak egy-egy t�nyez�t vettek figyelembe (pl. technikai tud�s, iparos�t�s, infrastrukt�ra). A t�rt�nelmi tapasztalatok azonban nem t�masztj�k al� ezt az egys�k� magyar�zatot. Az un. rendszer-modell m�r jobban figyelembe veszi a moderniz�ci�s folyamatok �sszetetts�g�t. „A mind komplexebb elm�leti rendszerek form�lnak ig�nyt arra, hogy a racion�lis ir�ny�t�s ig�ny�t �sszeb�k�ts�k a kollekt�v �s az egy�ni szubjektum felszabad�t�sa ir�nti v�ggyal (ahogy l�thatjuk, egy ilyen c�lkit�z�s a modernit�s kommunista projektje szempontj�b�l is k�zponti jelent�s�ggel b�r).”[22]

A modernizmusra vonatkoz� elm�leti bevezet� ut�n, a szerz� el�sz�r a kommunista rendszerek moderniz�l�si dinamik�j�t veszi szem�gyre. A kommunista rezsimek legf�bb strat�giai c�lja a gyors iparos�t�s volt, azonban elavult ipari mint�kat k�vettek, s ez hanyatl�shoz, v�ls�ghoz vezetett. A politika ter�n a modern �llam ki�p�t�s�t c�lozt�k meg, azaz szervezeti �s technikai szempontb�l akart�k meg�j�tani az �llamhatalmat.
A kommunista rendszerek, mint az egyik legjelent�sebb eredm�nyre, az oktat�s- nevel�s moderniz�ci�j�ra tekintettek. Az iskol�k �s a tudom�nyos int�zm�nyek azonban, al� voltak rendelve egy szinte �vil�gi vall�s� szerep�t j�tsz� ideol�gi�nak. Ez az ideol�gia a hum�n tudom�nyokra s�lyosan r�nehezedett (tudom�ny�gak betilt�sa, k�telez� n�zetek). �ltal�ban gyeng�tette a t�rsadalom, gondolkod�sra, �t�letalkot�sra val� k�pess�g�t.

Arnason a marxizmus eredeti alapelveit vizsg�lja, a moderniz�ci�val kapcsolatosan, �s ezt veti egybe a bolsevik megold�ssal. A marxi t�tel szerint a j�v�ben �a dolgoz�k szabad t�rsul�sa� f�l�slegess� teszi mind az �llamot, mind pedig a piacot. A kult�ra pedig Marx a modernit�st az ember l�nyeg�nek kifejez�d�se, amely szorosan kapcsol�dik az eur�pai hagyom�nyok klasszikus forr�saihoz.

A bolsevikok egy az egyben �tvett�k Marx tan�t�sait, an�lk�l, hogy pontosan meg�rtett�k volna azokat. Az I. vil�gh�bor� idej�n, azt kezdt�k hirdetni, hogy egy szuper�llamra, (a p�rtra) van sz�ks�g, mert az k�pes az �llam �nfeloszlat�s�t ir�ny�tani. A kult�r�ban �tsiklottak Marx emberk�zpont� szeml�lete f�l�tt, �s azt mondt�k, a t�rsadalmi �s kultur�lis fejl�d�s tudom�nyos tervek alapj�n megval�s�that�. A bolsevik program teh�t a marxi eszm�k, �s az orosz hagyom�nyok kever�ke volt. A kapitalista gazdas�gi rendszert fel�lr�l ir�ny�tott gazdas�ggal helyettes�tette, a kapitalista rezsimek gazdas�gi �s technol�giai dinamizmus�t racion�lis tervez�ssel akarta fel�lm�lni. A Nyugat demokr�cia modellj�t, �s int�zm�nyeit szint�n elvetette, de az�rt l�tsz�lagosan alkotm�nyos �s k�pviseleti korm�nyt m�k�dtetett. A tudom�ny ter�n szint�n meg akarta el�zni a Nyugatot: „�tfog� tudom�nyos vil�gn�zetk�nt mutatta be mag�t, amely biztos�tja a sz�lesk�r� tudom�nyos halad�st.”[23]

Arnason professzor ezut�n a kommunista t�rsadalom bels� szerkezet�t veszi szem�gyre. „A szovjet modell legfelt�n�bb jellemvon�sa a gazdas�gi politikai �s ideol�giai hatalom �sszeolvad�sa,, amely a t�rsadalmi �let �sszes szf�r�j�ra kiterjed� hatalomra t�rekv� appar�tusban �lt�tt testet.”[24] A m�sik jellegzetess�g a „terv kultusza”... Hasonl�k�ppen m�toszt �p�tettek a tudom�nyos vil�gn�zet k�r�. �sszegezve: a modernit�s kommunista v�ltozata a gazdags�g, a hatalom (politika) �s a tud�s integr�lt felhalmoz�s�t c�lozta meg.

A szovjet �llamberendezked�sen a h�rom szervez�si elv a tervgazdas�g, a p�rt�llam, �s az ideol�giai ortodoxia �sszehangol�sa nem j�rt sikerrel. A kommunista t�pus� moderniz�ci� �lland� v�ls�g jelens�g�vel k�szk�d�tt.

A tanulm�ny szerz�je szerint h�rom k�l�n szf�ra nagyon fontos volt a szovjet modell bel�lr�l val� meg�j�t�s�ra tett k�s�rletek szempontj�b�l. A gazdas�gi �tt�r�st mind Szt�lin, mind Hruscsov igen fontos eszk�znek tartotta a bels� reformok k�z�tt. Az ideol�gia meg�j�t�s�val is k�s�rleteztek: a sk�la egyik sz�l�n Mao kultur�lis forradalma, a m�sik sz�l�n a �pr�gai tavasz� intellektu�lis programja �llt. A politikai v�ltoz�sokkal kapcsolatosan k�t p�ld�t emel ki Arnason professzor: 1968-ban a csehszlov�kok k�s�rletet tettek a p�rt vezet� szerep�nek megv�ltoztat�s�ra, k�s�bb pedig a Szovjetuni�ban Gorbacsov pr�b�lkozott a p�rthierarchi�val p�rhuzamos �llami int�zm�nyek meger�s�t�s�vel. Ez ut�bbi k�s�rlet, b�r kev�sb� volt radik�lis, ann�l v�gzetesebbnek bizonyult, mert mag�hoz a szovjet birodalmi rendszer l�nyeg�hez ny�lt hozz�.

A szovjet modell a modernizmus egyik alternat�v form�jak�nt, egyetemes �rt�k�nek hirdette mag�t, �s jellemezt�k a vil�guralmi amb�ci�k.

A nemzetk�zi �letben elfoglalt helye, preszt�zse, kiemelt fontoss�g� volt a Szovjetuni� sz�m�ra a belf�ldi legitimit�sa szempontj�b�l is.

„A kommunista alternat�va a nyugati modernit�s katasztrof�lis kisikl�s�nak (az els� vil�gh�bor�nak) k�vetkezt�ben bontakozott ki.”[25] Az �j rendszer elk�pr�ztatta az embereket. Voltak, akik azt gondolt�k, a kommunizmus �ssze tudja egyeztetni a hatalom t�rekv�seit az akt�v r�szv�telen alapul� szabads�ggal. T�l�rt�kelt�k, mint ideol�giai er�t a hidegh�bor� els� szakasz�ban, mint gazdas�gi hatalmat Hruscsov idej�n, �s mint katonai t�nyez�t t�rt�nelm�nek utols� k�t �vtized�ben.

Arnason v�g�l a kommunista rendszerek glob�lis �sszeoml�s�t vizsg�lja meg. A buk�sban nem a n�pi megmozdul�sok j�tszott�k a d�nt� szerepet, hanem a szocialista rendszer �npuszt�t� dinamik�ja. A szovjet modell gazdas�gi hi�nyoss�gai miatt k�ptelen volt a fejlett kapitalista �llamokkal t�rt�n� versenyben marad�sra           .
A tov�bbi elemz�sekn�l a szerz� k�l�nbs�get tesz tenni a kommunista rendszerek t�nkremenetel�nek �t t�pusa k�z�tt.

Arnason v�lem�nye szerint a szovjet modell a modernit�s egy saj�tos verzi�ja volt, amelyet a trad�ci� tett egyediv�.

Engem a szerz� �rvei nem gy�ztek meg. A tanulm�ny elej�n ismertetett modernizmus fogalomnak, amelyben benne foglaltatott a „terjeszked� �s �lland�an form�l�d� kapitalista gazdas�g, a kapitalista �llam�p�t�si strat�gia, a nemzet�llam �s az identit�s �j m�dozatai, az �j ellen�rz�si mechanizmusok, s a kibontakoz� demokratikus �talakul�s”, egyszer�en nem felel meg a szovjet modell. A gazdas�g ter�let�n szervezetlens�g, �lland� eloszt�si �s hi�nycikk-gondok, korrupci�, a politik�ban embertelen diktat�ra, n�pirt�s, a kult�ra, tudom�ny ter�n a szabad gondolatok v�gletes elfojt�sa, ideol�giai diktat�ra volt a l�tez� szocializmusra jellemz�.

�gy a dolgozat elej�n felvetett k�rd�semre, e tanulm�ny elemz�se ut�n is nemmel v�laszolok: a szovjet modell, v�lem�nyem szerint, nem volt moderniz�ci�, az emberi norm�k, erk�lcs�k �s az azokat al�t�maszt� �rt�kek tekintet�ben.

6.      Berend T. Iv�n: Terel��ton

Berend T. Iv�n (Berend Tibor Iv�n), Budapest, 1930. 12.11.-�n sz�letett) Kossuth d�jas t�rt�n�sz, egyetemi tan�r, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia rendes tagja. Jelenleg az University of California at Los Angeles (UCLA) professzora. A magyar �s k�z�p-eur�pai gazdas�gt�rt�net neves kutat�ja.

„Terel��ton” c�m� k�nyve 1996-ban jelent meg angolul a Cambridge University Press kiad�s�ban. Magyarorsz�gon 1999-ben a Vince Kiad� adta ki, �tdolgozott v�ltozatban. A m� egy tervezett tril�gia harmadik r�sze, amely azonban els�k�nt jelent meg. A jelenleg USA-ban �l� Berend T. Iv�n, pontos, ha �gy tetszik autentikus k�pet ad k�nyv�ben a K�z�p �s Kelet-Eur�pa „t�rt�nelmi dr�m�j�r�l”, a szocialista „k�s�rletr�l.” Err�l az id�szakr�l �ri�si tud�ssal rendelkezik, hiszen 1973 �s 1979 k�z�tt a Marx K�roly K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem rektora, 1985 �s 1990 k�z�tt az MTA eln�ke, 1988 �s 1989 k�z�tt a Magyar Szocialista Munk�sp�rt K�zponti Bizotts�ga tagja volt. A korszakr�l rendelkez�sre �ll�, kutathat� gazdas�gt�rt�neti adatok nagy r�sz�t � publik�lta. Ugyanakkor �vatoss�gra ad okot, hogy a szerz� „�rintettk�nt” vajon kell� t�vols�gtart�ssal tudja-e elemz� munk�j�t v�gezni…

A szerz� a t�rs�g �llamainak moderniz�ci�s k�s�rlet�t, a posztszt�lini �llamszocializmus id�szak�ban elemzi, a k�tet m�sodik r�sz�ben.

A posztszt�linista �llamszocialista rendszerek miben l�t�vel kapcsolatban a h�res cseh gondolkod�t, k�zt�rsas�gi eln�k�t, Havelt id�zi: „a szocialista t�bor l�nyeg�ben nem m�s, mint az ipari-fogyaszt�si t�rsadalom egyik v�ltozata… a posztszt�linista rendszer a diktat�ra �s a fogyaszt�i t�rsadalom t�rt�nelmi tal�lkoz�s�nak egyik fejlem�nye”.[26] A szt�linista diktat�r�k ut�n reformerek t�nyleg lelkesen akartak pragmatikus politik�val valami �jat �s j�t (NB. a szerz� is…). Gazdas�gi moderniz�ci�, fogyaszt�s n�vel�se, �letsz�nvonal jav�t�sa, j�val, eredm�nyesebb m�dszerekkel, mint addig!(Kicsit hasonl�tott a felvil�gosodott abszolutizmushoz). A szocialista orsz�gok nem rem�lhettek seg�ts�get senkit�l, kompromisszumot kellett k�tni�k, mindenkinek el kellett fogadnia a status quo-t. Ugyanakkor ideol�giai, politikai korrekci�kat hajtottak v�gre.(�j gazdas�gpolitika, k�lpolitika, nincs bels� ellens�g,”szocialista” t�rv�nyess�g, v�ge a zabol�tlan terrornak). Jobban sz�tv�lt p�rt �s �llam. Az�rt a hatalmi �gak sz�tv�laszt�sa nem t�rt�nt meg… Reform, de korl�tokkal. ha baj volt, visszat�rt a diktat�rikus gyakorlat.

A v�ltoz�s �s moderniz�ci� els�sorban a gazdas�gban realiz�l�dott. Pragmatikusabb lesz �s fogyaszt�sorient�lt. Tov�bbra is c�lugyan a gyors iparos�t�s, de n�vekszik a lakoss�gi fogyaszt�si h�nyad ar�nya (felhalmoz�s 35%-r�l, kb. 25% cs�kken). �letsz�nvonal politika… Megjelenik a kisipar: „a kisipar szil�rd eleme a nemzetgazdas�gnak, s jobban szolg�lja a lakoss�g szolg�ltat�sok ir�nti ig�ny�nek kiel�g�t�s�t” [27]
A szoci�lpolitika ter�n a posztszt�lini �llamszocializmus, sz�lesk�r� szoci�lis biztons�gi h�l�t teremtett, de „korasz�l�tt j�l�ti rendszer,”volt, mert nincs meg hozz� a sz�ks�ges gazdas�gi er�. Nem tudj�k az int�zm�nyeket (pl. k�rh�zakat) megfelel� szinten m�k�dtetni.
A gazdas�gi �talakul�s tekintet�ben sz�mos moderniz�ci�s c�l megval�sult. „Az �llamszocializmus az elmaradottabb orsz�gok pragmatikus moderniz�ci�s modellj�nek �s egy ut�pikus t�rsadalmi programnak saj�tos kever�ke volt”[28] Ugyanakkor a szerz� is elismeri, hogy a „moderniz�ci�hoz �s t�rsadalmi egyenl�s�ghez vezet� �t teh�t emberi szenved�ssel, megal�ztat�ssal, �s milli�kat �rint� �les t�rsadalmi konfliktusokkal volt kik�vezve. Ami az als�bb t�rsadalmi r�tegek egy r�sze sz�m�ra igazs�goss�g volt, az a t�bbieknek igazs�gtalans�got, s�t pusztul�st jelentett.”[29] �rdekes, hogy Berend m�g most is �gy l�tja, hogy mindez az „als�bb r�tegek” �rdek�ben t�rt�nt. E c�l �rdek�ben fel�ldozt�k az egy�ni szabads�gjogokat �s rengeteg embert…       
Bairoch �sszehasonl�t� sz�m�t�sokat v�gzett 1800 �s 1975 k�z�tti id�szakra n�zve. K�z�p-Kelet Eur�pa lemarad�sa nyugattal szemben a 2. vh-ig n�tt. Ut�na d�bbenetes v�ltoz�s! Csehszlov�kia meghaladta Magyarorsz�g �s Lengyelorsz�g megk�zel�tette az egy f�re jut� GDP eur�pai �tlag�t az 1970-es �vekre. (Forr�skritika? )
A siker nem csak az�rt volt k�tes, mert iszony� �ldozatokat k�v�nt, hanem az�rt is, mert sz�mos felt�tel hi�nyzott, �gy lehetetlen volt, hogy l�p�st tartsanak a „modern moderniz�ci�val”!  A szocialista orsz�gok egyszerre z�rk�ztak fel �s maradtak le a nyugatt�l. Ez egy „megk�sett moderniz�ci�”. Ezek az orsz�gok” A nyugat r�gi �tj�t k�vetik �s pr�b�lj�k utol�rni, mik�zben az m�r �j �tra t�rt”.

A demogr�fiai mutat�k tekintet�ben a 60-as �vekig a szocialista �llamok felz�rk�z�sa volt a jellemz�, alapja az eg�szs�g�gyi ell�t�s javul�s�b�l eredt. Ezt k�vet�en azonban egy saj�tos fordulat �llt be els�sorban Magyarorsz�gon: 30-50 % n�vekszik a hal�loz�si r�ta. A r�gi hal�lokok hely�re �jak l�ptek: sz�v, �rrendszer, r�k, �ngyilkoss�g. H�tt�rben a moderniz�ci� negat�v hat�sai: doh�nyz�s (40% vil�gels�k vagyunk), mozg�shi�ny, �tkez�s, alkohol. Alacsony j�vedelmi szint, de nyugati ig�nyek: iszonyatosan sok munka. (Pl. N�knek a h�rom m�szak).           
Az oktat�s moderniz�ci�ja is felem�s volt. Vil�gh�bor�t k�vet�en a szocialista orsz�gokban sz�les�tett�k az eg�sz oktat�si rendszert �s ingyeness� tett�k. Ennek k�sz�nhet�en az analfabetizmus megsz�nt. Az als� fok� oktat�s k�zel ker�lt a nyugati sz�nvonalhoz, ugyanakkor a fels�oktat�s mind a hallgat�k sz�m�ban, mind a sz�nvonalban nagyon elmaradt. (Ideol�giai k�t�tts�g, kutat�int�zeti h�tt�r hi�nya, stb.)

A t�rsadalom is �talakul�ban volt. K�z�p-Kelet Eur�p�ban sok tekintetben hi�nyzott a moderniz�ci� t�rsadalmi el�felt�tele. A szocializmusban r�gi t�rsadalmi �s tulajdonviszonyokat er�szakkal megsz�ntett�k. A f�ldh�z, nemesi sz�rmaz�shoz k�t�d� r�teg ugyan�gy elt�nt, mint a modern k�z�poszt�ly. A kul�koz�s a gazdag paraszts�got is kiirtotta.

R�gi rend �s tulajdonviszonyok er�szakkal megsz�ntek. A f�ldh�z, nemesi sz�rmaz�shoz k�t�d� r�teg ugyan�gy elt�nt, mint a modern k�z�poszt�ly. A kul�koz�s a gazdag paraszts�got is kiirtotta. �j elit alakul ki.(P�rt elit…) Berend szerint ez saj�t �rtelmis�get jelent a munk�sok gyerekeib�l, sokszor egy k�t �v alatt �retts�gi �s egyetemi diploma… A mobilit�sra p�lda: . Magyarorsz�gon az �j �rtelmis�g 40% munk�s, 26% paraszti sz�rmaz�s�. (Berend 1979) Pl. Az elitnek privil�giumok j�rtak… „Az �llamszocializmusban az �rtelmis�g szerzi meg a hatalmat �s form�lja az �j uralkod� oszt�lyt” (Konr�d-Szel�nyi 1978)[30] Ugyancsak v�ltozott az als� r�tegek helyzete. a paraszts�g nagy r�sze munk�s lett,urbaniz�ci� zajlott le. A felsoroltak a nyugat 19.sz. v�ltoz�sait ism�tlik meg…

A mindennapi �letben, a szt�linista id�szakhoz viszony�tva, jelent�s v�ltoz�sok t�rt�ntek. A 60-as �vekt�l gyorsan emelkedett az egy f�re jut� fogyaszt�s. Az emelked� �letsz�nvonal v�ltoz�st hozott a fogyaszt�s szerkezet�ben is. A csal�d m�r csak 1/3 k�lt ennival�ra. Az �j c�l a h�ztart�si g�pek �s az aut�. A lakhat�s is folyamatosan javult. ( �p�t�si hitelek, „szoc. pol.”, panel h�zak). A t�rsadalom �rt�k�t�lete is v�ltozott. „Az 1970-es �vek magyar dilemm�ja, a „kicsi vagy kocsi” alternat�va h�zasp�rok z�me eset�ben k�nnyen eld�nthet� volt. A kocsit v�lasztott�k.”[31]

Az �letsz�nvonal �s �letm�d moderniz�l�dott K�z�p-Kelet Eur�p�ban. Ugyanakkor, am�g a lemarad�st ezeken a sz�ntereken siker�lt behozni, az �j moderniz�ci�hoz viszony�tva, ism�t n�tt a lemarad�s.

Mint l�ttuk, a magyar lakoss�g a posztszt�linista id�szak alatt komoly �talakul�son ment kereszt�l. Ezt nevezhetj�k, szocialista moderniz�ci�nak. Az erk�lcsi k�rd�sek tekintet�ben mindez, nem t�l pozit�v m�rleget mutat.

7.      Kulcs�r K�lm�n: A moderniz�ci�, a rendszerv�ltoz�s �s a magyar val�s�g

Kulcs�r K�lm�n akad�mikus; az egyetemi tan�r, volt igazs�g�gy-miniszter (sz�letett: Erd�telek, 1928. 07.27. – meghalt: Budapest, 2010. 09.04.) Az 1956-os forradalom idej�n a Legfels�bb B�r�s�g Forradalmi Bizottm�ny�nak tagj�v� v�lasztott�k, ami�rt a forradalom lever�se ut�n, b�r�i tev�kenys�g�t nem folytathatta. P�r �vi �ll�stalans�g ut�n az MTA jogtudom�nyi int�zet�ben kapott kutat�i st�tust. A jogszociol�gia magyarorsz�gi megalap�t�ja �s szervez�je volt. 1983 �s 1986 k�z�tt az MTA f�titk�r-helyettese. 1988 �s 1990 k�z�tt igazs�g�gy-miniszter, 1989 �s 1990 k�z�tt a Hazafias N�pfront eln�ke volt. Az Antall korm�ny alatt haz�nk kanadai nagyk�vete volt.

Kulcs�r nem t�rt�n�sz. Ezt a tanulm�ny�t az�rt gondoltam m�gis relev�nsnak, mert egy vizsg�l�d�som szempontj�b�l igen fontos k�rd�st feszeget, amelynek Magyarorsz�gon � volt az egyik legnagyobb tud�ja: a moderniz�ci� fogalm�nak modern �rtelmez�s�t. A tanulm�ny 20 �vvel a rendszerv�lt�s ut�n jelent meg, a T�rsadalomkutat�s c�m� lap 27. k�tete 4. sz�m�nak az els� fel�ben.[32]

Kulcs�ra moderniz�ci� kifejez�sen korszer�s�t�st, korszer�s�d�st �rt. De mi a „korszer�” mutat�ja? A politikatudom�ny �s a szociol�gia korszer�nek a fejlett t�rsadalmak jellemz�it tekinti. Ez a technikai sz�nvonal rohamos emelked�s�t, az egyre gyorsabban n�vekv� szaktud�s szerep�t. Szorosan ehhez k�t�dnek az �letm�d jelens�gei, a kult�ra bizonyos elemei, s k�l�n�sk�ppen a politikai berendezked�snek, tev�kenys�g�nek sz�nvonala �s int�zm�nyei.

Kulcs�r a moderniz�ci� fogalm�nak h�t elem�t sorolja fel:

l    gazdas�gi fejletts�g, megfelel� gazdas�gi strukt�r�val;

l    technol�giai fejletts�g, szervezetts�g, j� munkaer�;

l    a szervezetek alkalmazkod� k�pes volta;

l    infrastruktur�lis fejletts�g;

l    a politikai rendszer adapt�l�d�sra k�pes volta;

l    hat�kony int�zm�nyek, norm�k, cselekv�sm�dok l�te;

l    a tradicion�lis �letm�d visszafog� elemeinek a felboml�sa

Ezek alapj�n a k�vetkez� defin�ci�t adja: „Az eredm�nyes moderniz�ci� teh�t olyan gazdas�gi �s t�rsadalmi strukt�r�ban mutatkozik meg, amely az adott orsz�g lehet�s�geire �p�tve k�pes a v�ltoz� k�ls� �s bels� felt�teleknek megfelel�en m�k�dni, olyan t�rsadalmi strukt�r�t kialak�tva, amely – minden �sszetev�j�ben – b�zis a folyamat tov�bbi el�rehalad�sa sz�m�ra.”[33]

Mivel ezek az ism�rvek nem utalnak a moderniz�l�d� t�rsadalom k�zelebbi jelleg�re, a rendhagy�, p�ld�ul a szovjet t�pus� moderniz�ci�s pr�b�lkoz�sokra is r�illeszthet�k.

A moderniz�ci� alakul�sa Magyarorsz�gon a XX. sz�zad m�sodik fel�t�l alanya, ill. elszenved�je volt egy ilyen k�s�rletnek. A szovjet megsz�ll�st k�vet�en anyagilag �s politikailag is olyan helyzetbe ker�lt, hogy k�vetnie kellett a szovjet mint�t. az elt�r� adotts�gok �s sz�ks�gletek ellen�re is.

�p�ltek ugyan �j nagy�zemek, ezek azonban igen jelent�s m�rt�kben vesztes�gesen m�k�dtek.

A l�tez� szocializmus c�lul t�zte ki a t�rsadalom teljes �t�p�t�s�t, a r�gi rend lerombol�s�t. Ez rengeteg szenved�st okozott. A t�rsadalomjobb�t� k�s�rletek buk�st buk�sra halmoztak, �s a c�l is teljesen elhom�lyosult, �gy a technika �s az arra �p�l� moderniz�ci� eszk�zb�l c�ll� v�lt. A m�lthoz k�t� sz�lak elv�g�sa azonban s�lyos t�rsadalmi betegs�gekhez vezetett. A „modern” t�rsadalomban meggyeng�lnek a b�rhov� tartoz�s sz�lai, az �sszetartoz�s �rzete. A k�z�ss�gek elsorvad�sa, ki�resed�se nyom�n terjed a t�meges elmag�nyosod�s; az rossz t�rsadalmi lelk�letet sz�l, amelynek k�zeg�ben a hagyom�nyos vall�sok hely�t a kommercializ�lt vall�sp�tl�kok veszik �t. A modern nevel�si elvek b�v�let�ben lesz�ll�tj�k az iskolai k�vetelm�nyeket, aminek feln�ttkori t�meges versenyk�ptelens�g �s kudarc�lm�ny lesz a k�vetkezm�nye.

A tanulm�ny a tov�bbiakban a rendszerv�ltoz�s ut�ni, els�sorban jogi helyzetet boncolja. Sz�momra m�gis fontos, hogy a feltett k�rd�semre ism�t v�lasz �rkezett. Az alternat�v modernit�s felt�telei az adott orsz�g – eset�nkben Magyarorsz�g eset�ben – „hat�kony int�zm�nyek, norm�k, cselekv�sm�dok l�te” nem voltak jelen. Az int�zm�nyek nem voltak hat�konyak �s az orsz�gban nem voltak meg a „befogad�s�ra alkalmas tudati (pszichikai, �rt�krendbeli stb.) saj�toss�gok”. Teh�t a szerz� �ltal megfogalmazott krit�riumok alapj�n, a magyarorsz�gi szocialista k�s�rletet nem tekinthetj�k moderniz�ci�nak.

8.      Tomka B�la: Gazdas�gi n�veked�s, fogyaszt�s �s �letmin�s�g

Tomka B�la,