Trianon, 1920. j�nius 4.

A vil�g legigazs�gtalanabb "b�k�je"

1920. j�nius 4-�n, d�lel�tt t�z �ra: Budapesten �s orsz�gszerte "megkondultak a harangok, a gy�rtelepek megsz�laltatt�k szir�n�ikat �s a borong�s, �szies leveg�ben tovah�mp�lyg� szomor� hanghull�mok a nemzeti �sszeoml�s f�jdalmas gy�sz�t jelentett�k: ma d�lut�n 4 �ra 30 perckor �rt�k al� a Trianonban a magyar meghatalmazottak a b�keokm�nyt. Ma teh�t elszak�tott�k t�l�nk a ragyog� magyar v�rosokat: a kincses Kolozsv�rt, a R�k�cziak Kass�j�t, a koron�z� Pozsonyt, az iparkod� Temesv�rt, a v�rtan�k v�ros�t, Aradot �s a t�bbit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a dr�ga, sz�p magyar centrumokat. Ma haz�tlann� tettek v�reink k�z�l sok milli� h� �s becs�letes embert, �s b�kly�kat raktak dolgos k�t kez�kre. �s a vil�g urai ma azt hiszik, hogy befejezt�k m�v�ket, hogy kifosztva, kirabolva, elv�rezve �s megcsonk�tva m�r csak egy pap�rlapot kell r�nk bor�taniuk szemfed�nek. (...) A v�ros �s az orsz�g n�m�n, m�lt�s�gteljesen, de komor daccal t�ntetett az er�szakos b�ke ellen. Eg�sz Budapest a gy�sz�nnep hat�sa alatt �llott." A k�zleked�s t�z percre le�llt, bez�rt�k az �zleteket �s az iskol�kat. Az orsz�g a legm�lyebb nemzeti gy�szba borult. Temet�s volt ez, val�ban: egy hatalmas, gy�ny�r� orsz�g, �s egy �ppen mag�ra eszm�l�, b�szke nemzet temet�se. Ben�rd �gost n�pj�l�ti �s munka�gyi miniszter, valamint Drasche-L�z�r Alfr�d rendk�v�li k�vet �s meghatalmazott miniszter ezen a napon, 16 �ra 30 perckor, a versailles-i Nagy-Trianon palot�ban al��rta a magyars�gra k�nyszer�tett b�keszerz�d�st.
(Megjegyz�sek: A dikt�tum al��r�s�ra az el�zetes h�rek szerint t�z �rakor ker�lt volna sor, ez�rt, amint a fenti h�rad�sb�l is kider�l, akkorra id�z�tve tartott�k az orsz�gos gy�szmegmozdul�sokat. Val�j�ban a d�lut�ni id�pont a helyes, de mivel akkoriban m�g nem �lltak rendelkez�sre olyan t�j�koztat� eszk�z�k, mint a r�di� �s a telev�zi�, a lakoss�got m�r nem lehetett �rtes�teni a v�ltoz�sr�l. A k�t, politikai �rtelemben jelent�ktelen magyar al��r� szem�lye szimboliz�lta, hogy Magyarorsz�g csak a k�nyszer hat�s�ra �rja al� a szerz�d�st, de val�j�ban nem fogadja el azt. Megjegyzend� m�g, hogy az al��r�sra a k�zhiedelemmel ellent�tben nem a Kis-Trianon, hanem a cerem�ni�hoz elegend�en nagy m�ret� Nagy-Trianon palot�ban ker�lt sor.)
A megd�bben�s �s a tiltakoz�s nem volt ok n�lk�li. A t�rt�nelem soha nem l�tott m�g ilyen "b�k�t", amire ink�bb a "kiv�gz�s �s hullarabl�s" kifejez�s lenne a tal�l�. Minden tov�bbi komment�r n�lk�l �lljanak itt a puszta t�nyek:

Mint l�that�, Trianonban az �sszes szomsz�dos n�p r�szesedett az ezer �ve l�tez� Magyarorsz�gb�l, m�g a bar�ti Lengyelorsz�g, a t�voli Olaszorsz�g �s a h�bor�ban szint�n vesztes (!) Ausztria is. De els�sorban nem ez�rt tekinthetj�k Trianont a vil�g legigazs�gtalanabb "b�k�j�nek". Az orsz�g elvesz�tette ter�let�nek t�bb, mint 71%-�t, hegyeinek, erd�inek, �sv�nykincseinek, vizeinek �s vas�tvonalainak z�m�t. Odaveszett a lakoss�g 64%-a, �s ami m�g f�j�bb: az �j hat�rok m�ly�n belev�gtak a magyar nemzet test�be. Idegen fennhat�s�g al� ker�lt a K�rp�t-medenc�ben �l� magyars�g kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, r�ad�sul t�bb, mint fel�k az �j hat�r t�szomsz�ds�g�ban, egybef�gg�, sz�nmagyar ter�leteken �lt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetis�gi elvnek megfelel�, igazs�gosabb hat�rokat h�zni, de a gy�ztesek, �s f�leg a csatl�saik �tv�gya csillap�thatatlan volt. Ezek az "ut�d�llamok" csak annyiban v�llalt�k a folytonoss�got a r�gi Magyarorsz�ggal, hogy megsz�llt�k annak ter�leteit, ezen k�v�l viszont csak egyetlen c�ljuk volt (�s van a mai napig): a "megkapott" magyarok elpuszt�t�sa, el�z�se. Az�ta is - f�leg a megsz�ll� orsz�gok - el�szeretettel s�tik r�nk az "irredenta" b�lyeget (b�r sajnos egyre ink�bb ok n�lk�l). De vajon belegondoltak-e abba, ak�r csak egyszer is, hogy �k mit tenn�nek hasonl� helyzetben?

Trianoni dikt�tum gazdas�gi hat�sai

 

A b�kerendszer egy j�l m�k�d� piacot darabolt sz�t. Pl. Magyarorsz�g fedezte a nyugat �lelmiszerell�t�s�nak 90-95%-�t, m�g cser�be iparcikkeket kaptunk. Kialakulhatott volna egy laza nemzetsz�vets�g a h�bor� ut�n, azonban a felsz�tott nemzeti gy�l�lk�d�s hat�rozta meg a politik�t, nem pedig a j�zan gazdas�gi racionalit�s. Jelent�sen lecs�kken az egym�ssal val� kereskedelem (1/4-1/5-re). Az orsz�gok ink�bb nyugatr�l szerzik be sz�ks�gleteiket. Csehszlov�kia �s Ausztria p�ld�ul az Egyes�lt �llamokb�l. Magyarorsz�gon nem volt textilipar, ez�rt elkezdi fejleszteni elavult nyugati g�pekkel, mik�zben az aktu�lis h�z��gazat m�r a g�p illetve az aut�gy�rt�s, az elektromos ipar. Az orsz�gok f�ltek a f�gg�sbe ker�l�st�l. Visszat�r� p�nz�gyi v�ls�gok, kicsi beruh�z�kedv jellemezte a t�rs�get. A bet�t�llom�ny mind�ssze 10-15%-a a h�bor� el�ttinek, nagy a szeg�nys�g, nyomor �llt a sokszor emlegetett "boldog b�keid�k" magas �letsz�nvonala hely�re.