A munk�ra harcra k�sz mozgalom a Magyar Dolgoz�k P�rtj�nak d�nt�se alapj�n j�tt l�tre.

A mint�t a Szovjetuni�ban 1931 �ta m�k�d� GTO (Gotov k trudu i oboronye SzSzSzR) szolg�ltatta.

Az Munk�ra Harcra K�sz mozgalom (MHK) c�lj�t �gy fogalmazta meg a R�kosi M�ty�s �ltal instru�lt MDP vezet�i �rtekezlete:”Az MHK pr�barendszere lehet�v� teszi a magyar dolgoz�k erk�lcsi �s testi tulajdons�gainak kifejleszt�s�t az�ltal, hogy a munk�ra �s a haza v�delm�re ir�nyul� k�szs�g�ket fokozza �s megac�lozza."

Az MHK szervez�se 1949-ben kezd�d�tt, majd a k�vetkez� �vekben bontakozott ki a kamp�ny. Az MHK m�s �s m�s sport�gakb�l �sszetett pr�b�k rendszer�re �p�lt. A jelentkez�nek k�l�nb�z� sport�gakban szinteket kellett teljes�tenie, �s eredm�nyes pr�b�z�s eset�n jelv�nyt kapott. A k�vetelm�nyek k�z�tt gyorsas�gi, �gyess�gi �s �ll�k�pess�gi krit�riumok szerepeltek. Ezeket fut�ssal, �sz�ssal, ker�kp�roz�ssal, gyakorl� k�zigr�n�tdob�ssal, kislabda haj�t�ssal, f�ggeszked�ssel, lapos k�sz�ssal stb. lehetett teljes�teni.

A vid�ki t�megsport elterjed�s�ben nagy szerepet j�tszott az MHK, amely a levent�hez hasonl�an a polg�ri t�rsadalom militariz�l�s�nak eszk�ze volt. Az �n. MHK-pr�b�kon 1951 �s 1954 k�z�tt �vente 320—520 ezren vettek r�szt. "-�rja Romsics Ign�c

A mozgalom hangulat�t, j�l �rz�kelteti a k�vetkez� dal, amely az MHK mozgalom nem hivatalos „himnusza” volt:

Rajta sportt�rs, fuss a c�lba!
T�rj el�re, l�gy kem�ny!
�ll a verseny: gy�rba,
sz�nt�f�ld�n, s itt is a p�lya gyep�n!

Leng a z�szl�, sz�ll az �nek,
l�gy vid�m �s l�gy mer�sz!
Fel a fejjel sportt�rs, l�gy
munk�ra, harcra igaz�n k�sz!

Megj�tt a ny�r, mennyi sportp�lya v�r,
rajta sportolj v�gan ifj�s�g!
V�r r�d a k�zdelem, v�gj neki: hajr�!
Gy�zz le minden akad�lyt!

1954. j�lius 7.-�n az MDP Politikai Bizotts�g�nak �l�s�n R�kosi M�ty�s sz�beli el�terjeszt�st tett a sportpolitika �talak�t�sa t�rgy�ban. Az MHK mozgalom m�rleg�t �gy vonta meg:
„A r�gi kizs�km�nyol� rendszerrel szemben a sport ifj�s�gunk, dolgoz�ink k�zkincs�v�, kedvelt sz�rakoz�s�v� v�lt. Az MHK testnevel�si rendszer pr�b�it m�sf�l milli� ember tette le…. … Az akt�v sportol�k l�tsz�ma 1941-hez viszony�tva h�romszoros�ra n�vekedett. A szpartaki�dokon, sport�nnep�lyeken �s m�s t�megversenyeken t�zezrek vesznek r�szt. Megsz�nt a r�gi uralkod� oszt�lyok kiv�lts�ga az olyan sport�gakban, mint a v�v�s, a tenisz, a vitorl�z�s, az �ttusa. �j sport�gak honosodtak meg, mint a r�plabda. A testnevel�s �s sport minden ter�lete nyitva �ll n�p�nk, ifj�s�gunk el�tt”…

Ugyanakkor b�r�latot is fogalmazott meg, amely a szem�lyi kultusz idej�n, egyet jelentett a mozgalom „hal�los �t�let�vel: „Az MHK testnevel�si rendszer nagym�rt�kben elvesztette n�pszer�s�g�t, adminisztrat�v, kamp�nyfeladatt� v�lt, melyben a t�megek nem sz�vesen vesznek r�szt, melyet sportszakembereink t�bbs�ge nem t�mogat. A t�bbsz�zezres pr�b�z�sok m�g�tt gyakran nem �llnak t�nyleges teljes�tm�nyek, sok a val�s�gnak nem megfelel� jelent�s. Ennek k�vetkezt�ben az MHK nem v�lt testnevel�s�nk �s sportunk alapj�v�

A „nagy vez�r” k�v�nalm�nak megfelel�en az MDP K�zponti Vezet�s�g�nek 1954. december 15-i �l�s�n hat�rozatot hoztak a mozgalom gy�keres �talak�t�s�ra, illetve ilyen form�ban megsz�ntet�s�re.